Fejlesztési adókedvezmény feltételei 2026 — kinek jár és hogyan?

Tavaly egy vállalkozó megvásárolt egy használt ingatlant, hogy új tevékenységbe kezdjen benne. A beszerzés több tízmillió forintba került. Csak utólag derült ki, hogy fejlesztési adókedvezményt kérhetett volna rá, amellyel a társasági adója jelentős részét megtakaríthatta volna. A bejelentést viszont a beruházás megkezdése előtt kellett volna megtennie. Akkorra már késő volt.

Ez a kedvezmény egyik kevéssé ismert esete. Önmagában az, hogy valaki a saját, meglévő ingatlanában vált tevékenységet, nem alapozza meg a fejlesztési adókedvezményt. Használt ingatlan vásárlásánál viszont szóba jöhet: ha az eladó a tevékenysége megszüntetése miatt válik meg az ingatlantól, és erről nyilatkozik, a vevő a beszerzésre igénybe veheti a kedvezményt. Ilyen például, amikor valaki egy bezárt vendéglátóhelyet vásárol meg, hogy új tevékenységbe kezdjen benne.

A pontos összeg a beruházás helyétől, a vállalkozás méretétől, az elszámolható költségtől és az egyéb állami támogatásoktól függ; a fenti példa egyszerűsített.

Ez a leggyakoribb buktató: nem az, hogy valaki nem teljesíti a feltételeket, hanem hogy nem is tudja, hogy teljesíti őket. A beadási határidő pedig addigra elcsúszott.

Egy pontosítás előre: a fejlesztési adókedvezmény jogszabályilag szűken meghatározott kedvezmény. Nem minden új gép, új ingatlanrész vagy új szoftver minősül “beruházásnak” a 22/B. § értelmében. A jogcímet, az értékhatárt és a megkezdés időpontját a jogszabályi keretek között, az adott beruházásra egyedileg kell megtervezni. A cikk a feltételeket mutatja be; a konkrét projekt minősítése mindig egyedi szakmai megítélést igényel.

Mi az a fejlesztési adókedvezmény, és mire jó?

A fejlesztési adókedvezmény a társasági adóból (TAO) levonható kedvezmény, amely nagyobb értékű, üzleti célú beruházásokhoz kapcsolódik. A jogalapja a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. §-a.

A kedvezmény érvényesítése a beruházás üzembe helyezését követő adóévben kezdhető meg (az adózó döntése szerint már az üzembe helyezés adóévében is), és összesen 13 adóéven át tarthat, legfeljebb a bejelentés vagy a kérelem benyújtásának adóévét követő 16. adóévig. Az éves levonási korlát a fizetendő társasági adó 80%-a.

Tegyük át egy konkrét számra. Ha egy cég átlagos évi fizetendő társasági adója 25 millió forint, és 100 millió forintos kedvezményt kapott, akkor évi 20 millió forintot le tud belőle vonni. Öt év alatt elfogyhat a teljes keret, és összesen 13 adóéve van rá, hogy elhasználja. Az adómegtakarítás közvetlenül a cash flow-ban jelentkezik.

Kinek jár — és kinek nem?

A leggyakoribb feltételek 2026-ban a következők.

A beruházás értéke. A 22/B. § több jogcímet ismer, mindegyikhez saját jelenértéken számolt értékhatár tartozik:

A beruházás típusa. Ez a kedvezmény értelmezésének legszigorúbb pontja, és gyakran itt vall kudarcot egy projekt. A 22/B. § értelmében csak meghatározott típusú beruházás minősül kedvezményezettnek:

• új létesítmény létrehozása,
• meglévő létesítmény bővítése (új kapacitás, új tevékenység indítása),
• a létesítmény termékkínálatának új termékkel vagy szolgáltatással való bővítése,
• a teljes termelési folyamat alapvető átalakítása.

Bizonyos jogcímeknél (például K+F vagy energiahatékonysági cél) szigorú feltételekkel immateriális javak (szoftver, know-how, szabadalom) is bevonhatók.

Ami NEM beruházás a 22/B. § értelmében. Nem minden új vagy modernebb dolog beruházás. A felújítás, a karbantartás és az egyszerű csere akkor sem minősül beruházásnak, ha az új elem önmagában korszerűbb. Konkrét példa: egy meglévő irodaépületben a régi nyílászárók korszerű, energiahatékony darabokra cserélése felújítás, és nem beruházás. Akármilyen modernebb is az új ablak, a fejlesztési adókedvezmény erre nem alapítható. Hasonló a meglévő gép azonos funkciójú újra cserélése: pótlás, nem új kapacitás létrehozása.

Vegyes projekteknél, amelyek részben beruházást, részben felújítást tartalmaznak, a két részt dokumentációs szinten szét kell választani; a fejlesztési adókedvezmény csak a tényleges beruházási hányadra alapítható. Használt eszközök beszerzésére szintén külön, szigorú feltételek vonatkoznak.

A foglalkoztatási vagy bér-feltétel. A legtöbb kategóriánál teljesíteni kell vagy a foglalkoztatottak átlagos létszámának tartós növelését (jellemzően a beruházás befejezésétől 5 éven át), vagy a bértömeg arányos növelését. Ezt nem önbevallás alapján, hanem a NAV ténylegesen vizsgálja.

A fenntartási kötelezettség. A beruházást a kedvezményezett tevékenység céljára legalább 5 évig (KKV-nál 3 évig) fenn kell tartani. Ez azt jelenti: a gépet nem lehet eladni, az ingatlant nem lehet más célra használni.

Bejelentés a beruházás megkezdése előtt. Ez a leggyakrabban elcsúszott pont. A bejelentést vagy a kérelmet az adópolitikáért felelős miniszternek kell benyújtani (gyakorlatban a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, a 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet szerint közzétett bejelentési nyomtatványon), minden esetben a beruházás tényleges megkezdése előtt. A határidő elmulasztása igazolási kérelemmel sem orvosolható, így a kedvezmény végleg elveszhet. (A kedvezmény jogosultságát a NAV utólag ellenőrizheti.)

Mit jelent pontosan a beruházás “megkezdése”?

Mivel a bejelentésnek a megkezdés ELŐTT be kell érkeznie, számít, hogy pontosan mi minősül megkezdésnek. A 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet alapján a beruházás megkezdésének időpontja az alábbiak közül a legkorábbi:

• az építkezés tényleges megkezdése,
• az első tárgyi eszköz megrendelése,
• bármely más, a beruházáshoz kapcsolódó visszafordíthatatlan kötelezettségvállalás (pl. visszamondhatatlan kivitelezői szerződés aláírása).

Ami nem számít megkezdésnek:

• építésügyi hatósági engedélyek megszerzése,
• megvalósíthatósági tanulmány vagy tervezési előkészítés,
• földterület vásárlása (ha az nem része az elszámolható költségnek).

Gyakorlatban ez azt jelenti: a tervezési, engedélyezési és koncepcionális munkát nyugodtan el lehet kezdeni. De amint kivitelezőt szerződtet, gépet rendel, vagy bármilyen visszamondhatatlan kötelezettséget vállal, az már megkezdésnek minősül, és a bejelentésnek azelőttre kell beérkeznie. Ezen a határvonalon csúszik el a legtöbb projekt.

Lépésről lépésre — mikor mit kell tenni

A folyamat időbeli sorrendje fix, és minden lépés feltétele a következőnek:

1. Beruházás tervezése: elszámolható költség, jogcím, értékhatár, helyszín és foglalkoztatási hatás felmérése.
2. Bejelentés vagy kérelem az adópolitikáért felelős miniszternek, a szerződéskötés, a megrendelés és a tényleges megkezdés ELŐTT.
3. Beruházás megkezdése: csak a bejelentés vagy a kérelem benyújtása után.
4. Üzembe helyezés: a beruházás befejezése és a tárgyi eszköz használatba vétele.
5. Első érvényesítés az üzembe helyezést követő adóévben (vagy döntés szerint már az üzembe helyezés adóévében).
6. Fenntartási és foglalkoztatási kötelezettség: 5 évig (KKV-nál 3 évig) az üzembe helyezéstől.
7. NAV utólagos ellenőrzés: az érvényesítés időszakában a feltételek tényleges teljesülését vizsgálhatják.

A leggyakoribb buktatók

A NAV ellenőrzési tapasztalatok és a 22/B. § alkalmazási gyakorlata alapján a következő hibák miatt szokták elveszíteni, vagy utólag visszafizetni a kedvezményt.

1. Határidő. A bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséget sokan akkor veszik észre, amikor már lekötöttek egy gépet, vagy elkezdték a kivitelezést. Ekkor a 22/B. § szerinti kedvezmény már nem igényelhető, és a jogvesztés véglegesnek tekinthető.

2. Felújítás kontra beruházás. Az egyik leggyakoribb félreértés: a cég úgy gondolja, az ingatlanfelújítás vagy a régi eszközök korszerű cseréje beruházásnak minősül, és bejelenti rá a fejlesztési adókedvezményt. A 22/B. § szerint viszont a felújítás, a karbantartás és az egyszerű csere nem beruházás, akkor sem, ha az új elem energiahatékonyabb. Erre kedvezmény nem alapítható. Vegyes projekteknél (például csarnokbővítés meglévő épületrész felújításával) a beruházási és a felújítási hányadot dokumentációs szinten szét kell választani; a kedvezmény csak a tényleges beruházási részre vehető igénybe.

3. Kumuláció figyelmen kívül hagyása. Ha a beruházáshoz más állami támogatás is kapcsolódik (GINOP, EKD, energiahatékonysági pályázat, képzési támogatás stb.), a TAO-kedvezmény és az egyéb támogatások jelenértéken összegezve nem léphetik túl a beruházás helyén megengedett regionális támogatási intenzitást. Ezt nem utólag, hanem már a tervezési fázisban, egy úgynevezett TAO-kontroll táblával végig kell követni, különben az utólagos NAV-ellenőrzés visszavételezést rendelhet el.

4. Jogcím-konzisztencia. A bejelentésen szereplő jogcím (például KKV-beruházás, kedvezményezett településen megvalósított beruházás, K+F, energiahatékonysági cél, tiszta technológia) végig egyezzen a beruházási dokumentációval, a számvitelben rögzített aktiválással és a Tao-bevallásban érvényesített kedvezménnyel. Ha az ellenőrzés eltérést talál (például más jogcím a bejelentésen, mint a bevalláson), a kedvezmény elveszhet.

5. Foglalkoztatás-bővítés értelmezése. Egy cég létszámnövelése egy bérkifizetést követően nem fenntartott létszám: rendszeresen kell mérni. Ha az átlagos létszám a kötelező időszak alatt akár egyetlen évben visszaesik a kötelezettség alá, a kedvezmény visszafizetendő, kamatostól.

6. A beruházás tényleges használata. A NAV ellenőrizheti, hogy a vásárolt gép valóban a kedvezményezett tevékenységet szolgálja. Ha a cég a gépet később bérbe adja, vagy más telephelyen más célra használja, a kedvezmény visszavételezhető.

Beruházás előtt áll? Küldje el a beruházás tervezett értékét, helyszínét, kezdési dátumát és az elmúlt 3 év átlagos létszámadatait — előszűrjük, hogy érdemes-e fejlesztési adókedvezménnyel számolni.

Konzultáció foglalása →

Mi változott 2026-ra?

Új 2026-os jogcím: tiszta technológiák gyártási kapacitása

2026. január 1-jétől új fejlesztési adókedvezmény jogcím érhető el a tiszta technológiák gyártási kapacitását szolgáló beruházásokra. Ez nem általános “zöld beruházási bónusz”: szigorú EU-s és állami támogatási feltételekhez kötött, és csak meghatározott tiszta technológiákra (például akkumulátor, napelem, szélerőmű-komponens, hőszivattyú, elektrolizátor és ezek fő alkatrészei) vonatkozó gyártási kapacitásra alkalmazható. A pontos jogcím-feltételeket és az értékhatárt érdemes beruházás-tervezéskor egyeztetni.

Regionális támogatási térkép és intenzitás

A 2022–2027-es magyar regionális támogatási térkép határozza meg, mely területeken és milyen támogatási intenzitás mellett adható regionális beruházási támogatás. A térképet az elmúlt évek során módosították, és a STEP-rendelet kapcsán Budapesten kívüli régiókban bizonyos stratégiai területeken emelt intenzitás is lehetséges. A beruházás kedvezményezettnek minősülő hányadát ezek a paraméterek befolyásolják.

Ami 2026-ban is változatlan: a bejelentés vagy engedélykérelem időbeli sorrendje, a fenntartási kötelezettség, a foglalkoztatási feltétel és a 80%-os adólevonási korlát.

Mikor NEM jár a fejlesztési adókedvezmény?

• Ha a bejelentés vagy a kérelem a beruházás megkezdése után érkezik be (jogvesztő határidő).
• Ha a beruházás nem éri el a saját jogcímének értékhatárát jelenértéken.
• Ha a projekt valójában felújítás, karbantartás vagy egyszerű eszközcsere, akkor sem jár, ha az új elem korszerűbb (a 22/B. § szigorúan értelmezett beruházás-fogalmába ez nem tartozik bele).
• Ha a beruházás kizárt tevékenységet szolgál (például egyes mezőgazdasági, halászati vagy közlekedési ágazatok az állami támogatási szabályok szerint).
• Ha a vállalkozás nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül a beruházás megkezdésekor.
• Ha a kedvezmény más állami támogatással halmozottan a megengedett intenzitás fölé vinné a teljes támogatást.
• Ha a bejelentésen, a beruházási dokumentációban és a Tao-bevallásban szereplő jogcím vagy értékhatár nem konzisztens egymással.
• Ha használt eszközök beszerzése nem felel meg a 22/B. § és a kapcsolódó kormányrendelet szigorú feltételeinek.

Mit küldjön el az előszűréshez?

Egy gyors átnézéshez a következő adatokra van szükségünk:

• A beruházás tervezett nettó értéke (forint, jelenértéken).
• A beruházás tervezett helyszíne (település, régió).
• A beruházás tervezett kezdési dátuma.
• A tervezett munka jellege: új létesítmény létrehozása, meglévő bővítése, termékkínálat-bővítés, alapvető átalakítás, vagy (részben) felújítás.
• A vállalkozás KKV-besorolása (mikro, kis, közép vagy nagy).
• Az elmúlt 3 év átlagos statisztikai létszáma.
• A tervezett jogcím (általános, K+F, munkahelyteremtés, energiahatékonyság, kedvezményezett település, tiszta technológia, egyéb).
• Más állami támogatás vagy uniós forrás, amellyel halmozni szeretné.

Mit érdemes tennie most?

Ha 2026-ban vagy 2027-ben 100 millió forint feletti gép-, ingatlan- vagy szoftverberuházást tervez, négy dolgot érdemes most átnézni: a beruházás várható nettó értékét, a tervezett indítás dátumát, az utolsó két év átlagos létszámadatait, és a tervezett munka pontos jellegét (új létesítmény, bővítés, alapvető átalakítás, vagy részben felújítás). Ezt szokták leggyakrabban kihagyni. Ebből a négy adatból dől el, hogy érdemes-e elindulni a kedvezmény-igényléssel, és ha igen, milyen jogcímen.

A részleteket itt mutatjuk be: Fejlesztési adókedvezmény szolgáltatás. Ha konkrét beruházáson dolgozik, foglaljon egy konzultációt; a beruházást egyedileg, a jogszabályi keretek alapján tervezzük át.

A fejlesztési adókedvezmény szűk, jogszabályhoz kötött kedvezmény: a jogcímek, az értékhatárok és a megkezdés fogalma is kötött, eltérni tőlük nem lehet. Ezen belül viszont az adott projektre előre megtervezve általában megtalálható az a megoldás, amellyel a kedvezmény elérhetővé válik.

Hivatkozások

• A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. §-a (a fejlesztési adókedvezmény elsődleges jogalapja).
• 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet a fejlesztési adókedvezményről (részletszabályok).
• A 2022–2027-es magyar regionális támogatási térkép (Támogatásokat Vizsgáló Iroda).
• A 2026-os új jogcím uniós háttere: a tiszta technológiák gyártási kapacitására vonatkozó EU állami támogatási keret (Regulation (EU) 2024/795 — STEP).