Négy nap a Hungaroringen, tizenkét adókötelezettség

Lezárva: 2026. augusztus 19.

Bevezető

A Hungaroring mellett, a fesztiválok bejáratánál és a nagy stadionkoncertek előcsarnokában tucatnyi sátor árulja a pólót, a sapkát, a sálat, a miniatűr autómodellt. A standok mögött álló cégek túlnyomó többsége külföldi: az előadó vagy a versenycsapat merchandise-jogait birtokló olasz, holland, brit vagy amerikai társaság, amely évente néhány napra érkezik Magyarországra, majd a rendezvény után eltűnik.

Rögtön az elején érdemes leszögezni: a rendezvény típusa adójogilag közömbös. Egy Forma-1-es nagydíj hétvégéje és egy stadionkoncert merchandise-standja pontosan ugyanazon szabályok alá esik – ugyanaz a teljesítési hely, ugyanaz a regisztrációs kötelezettség, ugyanaz a bizonylatolás. A különbség legfeljebb a nagyságrendben és abban van, hogy koncertnél a készlet jellemzően a turnékamionnal, több országon átvezetve érkezik, ami a vagyonáthelyezés dokumentálását nehezíti. Az alábbi elemzés tehát ugyanúgy olvasandó egy hároméjszakás nagyzenekari koncertsorozatra, mint a nagydíjra.

Ez a néhány nap a magyar adójog szempontjából nem néhány nap. Az árusítás pillanatában megnyílik egy kötelezettségcsomag, amely az áfa-regisztrációtól a nyugtaadáson át a kiterjesztett gyártói felelősségi díjig terjed, és amelynek jelentős részét a külföldi szereplők – és az őket kiszolgáló magyar beszállítók – rendszeresen elvétik.

A cikk két kérdésre koncentrál. Az első: milyen kötelezettségek terhelik magát a külföldi árusítót, és hogyan időzíthetők ezek egy néhány napos esemény köré. A második – és szakmailag ez az izgalmasabb: hogyan kell a magyar szolgáltatóknak számlázniuk feléje. Mert az a reflex, hogy „van magyar adószáma, tehát áfásan számlázok neki", az esetek egy jelentős részében téves, és a hibának mindkét oldalon ára van.

Az elemzést végig egy modellhelyzeten vezetem: egy olasz székhelyű merchandise-cég, amely a magyar nagydíj hétvégéjén három standot üzemeltet a versenypálya területén. Ahol a harmadik országbeli (brit, amerikai) szereplő helyzete eltér, azt külön jelzem; a koncertváltozat eltéréseit pedig a 8. pontban külön kitérőben mutatom be. A példa és minden szereplője kitalált.

1. Miért nem kerülhető meg a magyar adószám

Kezdjük a legegyszerűbb, mégis leggyakrabban félreértett ponttal.

A rendezvényen, a standról, az ott tartott készletből történő értékesítésre az Áfa tv. 25. §-a irányadó:

„Abban az esetben, ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van."

A póló a stand polcán van, a vevő ott veszi le és ott fizeti ki. A teljesítés helye tehát belföld, az ügylet magyar áfa hatálya alá tartozik, 27%-os adómértékkel.

Innen a kérdés már csak az, hogy ki fizeti meg az adót. A belföldi fordított adózás minden esete feltételezi, hogy a vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen. A merchandise-értékesítés vevője magánszemély szurkoló, tehát nem adóalany – a fordított adózás fogalmilag kizárt. Az adó megfizetésére maga az értékesítő, azaz a külföldi cég kötelezett.

Ehhez pedig magyar adószám kell. Az adószámot a tevékenység megkezdése előtt kell kérni – nem a rendezvény után, nem is a rendezvény hetében. A NAV saját, angol nyelvű tájékoztatója ezt kategorikusan fogalmazza meg: „Taxpayers shall fulfil their registration obligation prior to the commencement of their business activity on the territory of Hungary."

A modellhelyzetre: az olasz cég a rendezvény előtt legkésőbb 4–6 héttel benyújtja a bejelentkezését. Ha ezt elmulasztja, nem az történik, hogy „utólag rendezi": az adószám nélkül teljesített értékesítés bejelentkezési kötelezettség elmulasztása, a nyugtaadás pedig – adószám híján – szabályszerűen teljesíthetetlen.

2. Az áfa-regisztráció nem telephely – és ez az egész cikk tengelye

Itt jön a legfontosabb megkülönböztetés, amelyre a cikk második fele épül.

Az Áfa tv. 259. § 2. pontja szerint állandó telephely

„a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység – székhelyhez képesti – önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak".

Három konjunktív elem: földrajzi körülhatároltság, huzamosság, és a székhelytől független működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek tényleges rendelkezésre állása.

Az uniós fogalom ugyanez. A 282/2011/EU végrehajtási rendelet 11. cikke a „kellően állandó jelleg és megfelelő szervezet" tesztjét adja, a 11. cikk (3) bekezdése pedig kimondja azt, amit a gyakorlatban a legtöbbször figyelmen kívül hagynak:

„A HÉA azonosító szám megléte önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az adóalanyt állandó telephellyel rendelkezőnek lehessen tekinteni."

Az Európai Unió Bíróságának elmúlt évtizedbeli gyakorlata ezt a mércét következetesen szigorította. A Welmory (C-605/12) a „kellő állandóság és megfelelő struktúra" követelményét fektette le; a Titanium (C-931/19) kimondta, hogy saját személyzettel nem rendelkező struktúra nem lehet állandó telephely; a Berlin Chemie (C-333/20), a Cabot Plastics (C-232/22) és az Adient (C-533/22) pedig sorra elutasította azt az adóhatósági érvelést, amely kapcsolt vállalkozás vagy szerződéses partner erőforrásaiból következtetett telephelyre. Az erőforrásoknak úgy kell a külföldi adóalany rendelkezésére állniuk, mintha a sajátjai lennének.

Mérjük ehhez a modellhelyzetet. Az olasz cég négy napra hoz be egy pavilont, három napra egy hat fős, Olaszországból kiküldött csapatot, majd a vasárnap esti bontás után minden eszközét visszaviszi. A magyar szakirodalom által idézett adóhatósági küszöbök a legszigorúbb olvasatban is 2–3 hónapnál kezdődnek, a többség 4–6 hónapról beszél. Négy nap ettől nagyságrenddel marad el, és hiányzik a „huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt" elem is.

A következtetés tehát: az olasz cég magyar adószámmal rendelkező, de belföldön gazdasági céllal nem letelepedett adóalany. Az Áfa tv. 254. § (2) bekezdése szerint

„amennyiben a törvény a gazdasági célú letelepedés helyéhez joghatást fűz, és az adóalanynak a székhelye mellett egy vagy több állandó telephelye is van, a joghatást a székhelynek, vagy annak az állandó telephelynek kell betudni, amely az adott ügylet teljesítésével a legközvetlenebbül érintett".

Ha nincs magyar állandó telephely, akkor nincs mit „betudni" – a joghatás az olasz székhelyhez kapcsolódik. Ez a mondat dönti el a cikk 7. pontjában tárgyalt teljes számlázási mátrixot.

Praktikus megjegyzés. A helyzet más, ha a külföldi cég Magyarországon állandó raktárat bérel, egész évben ott tartja a készletét, magyar munkavállalókat foglalkoztat, és a rendezvények között webshopból is szállít. Ilyenkor a telephely reális, és a teljes elemzés megfordul. A választóvonal nem az adószám, hanem a tartós személyi és tárgyi jelenlét.

3. A bejelentkezés menete

Nyomtatvány és illetékesség. A magyar fióktelep nélküli külföldi társaság a T201 jelű bejelentő- és változásbejelentő lapon jelentkezik be. Az illetékes szerv a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága (KAVIG), amelynek hatáskörét a 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. §-a alapítja meg; ide tartoznak a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, telephellyel nem rendelkező külföldi személyek.

Mellékletek. A NAV a cégkivonat hiteles magyar fordítását, aláírási címpéldányt és a székhely szerinti adóhatóság illetőségi igazolását kéri, valamint – utólagos bejelentkezésnél – a tevékenység tényleges kezdő időpontját. A gyakorlati átfutás hiánytalan beadás esetén nagyjából egy–két hét.

Az adószám. A megállapított adószám tizenegy jegyű: nyolcjegyű törzsszám, egy áfakód és egy kétjegyű, az illetékes igazgatóságra utaló kód. Az általános szabályok szerint adózó áfaalany áfakódja 2; a KAVIG-hoz tartozó, belföldön nem letelepedett adózók adószáma jellemzően -51-re végződik. Ez utóbbi nem jogszabályi kategória, hanem adóhatósági kódkiosztás – a konkrét partner státuszát mindig a NAV adóalany-lekérdezőjével érdemes visszanézni, nem a szám végéből következtetni. A közösségi adószámot (HU + a törzsszám) külön kell kérni, és a Közösségen belüli beszerzés miatt a modellhelyzetben szükség is lesz rá.

Pénzügyi képviselő. Az uniós adóalany megbízhat pénzügyi képviselőt, de nem köteles rá. A harmadik államban letelepedett adóalany viszont igen: a NAV a brexit után kiadott tájékoztatójában ezt kifejezetten megerősítette – „a harmadik országbeli adóalanyoknak kötelező pénzügyi képviselőt megbízniuk" –, azzal a kivétellel, ha az érintettnek a Közösség területén állandó telephelye van, vagy a nem uniós egyablakos rendszeren keresztül teljesít. Az adóigazgatási rendtartás (Air.) 20. §-a szerint pénzügyi képviselő az a kft. vagy rt. lehet, amelynek jegyzett tőkéje eléri a 150 millió forintot – ez a küszöb 2025. január 1-jétől emelkedett a korábbi 50 millióról, ami érezhetően szűkítette a piacot. A képviselő egyetemlegesen felel az adótartozásért, belföldi bankszámlát nyit a külföldi nevében, és amíg a képviselet fennáll, a külföldi cég a NAV előtt önállóan nem járhat el.

A modellhelyzet variánsa. Egy brit merchandise-cég ugyanezt a standot csak pénzügyi képviselővel üzemeltetheti. Egy amerikai cégnél ehhez hozzájön, hogy a magyar–amerikai kettős adóztatási egyezmény 2024. január 1-jétől nem alkalmazható – ennek a társasági adós következményeire a 9. pontban visszatérek.

4. A készlet útja: a legkönnyebben elfelejtett bevallási tétel

A pólókat valahonnan Magyarországra kell hozni, és ez önálló adóztatandó tényállás.

Ha a cég a saját olaszországi raktárából hozza be a készletet – tehát nem eladja senkinek, csak áthelyezi –, akkor az Áfa tv. 22. § (1) bekezdése alapján

„Termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése […] az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldre vállalkozásának szükségleteire."

A vagyonáthelyezést tehát Közösségen belüli termékbeszerzésként kell a magyar bevallásban szerepeltetni, az olasz oldalon pedig adómentes Közösségen belüli értékesítésként. Ez az egyik önálló ok, amiért közösségi adószám kell.

A visszaút ugyanígy működik. Az el nem adott, Olaszországba visszaszállított készlet az Áfa tv. 12. § (1) bekezdése szerinti vagyonáthelyezés, azaz ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül, adómentes Közösségen belüli értékesítésként bevallandó és összesítő nyilatkozatba állítandó. A 12. § (2) bekezdésének kivételei – ideiglenes használat, bérmunka, 24 hónapon belüli, vámmentességet élvező ideiglenes használat – az eladási céllal kivitt kereskedelmi árukészletre nem alkalmazhatók. Ez a leggyakoribb hiba: a cégek a bemenő szállítást még lekönyvelik, a maradék visszaszállítását már nem.

Harmadik országbeli szereplőnél más a képlet, és rosszabb. Az ATA-igazolvány kizárólag ideiglenes behozatalra való: kiállítási tárgyra, szakmai felszerelésre, kereskedelmi árumintára – eladásra szánt fogyasztási cikkre nem. Ha a vámhatóság az újra kivitelt nem látja igazolva, vámot és adót vet ki. Az eladásra szánt merchandise-t tehát szabad forgalomba kell bocsátani, import áfával. Az import áfa önadózással történő rendezéséhez a NAV külön engedélye kell (Áfa tv. 156. §), amelynek feltételeit egy belföldön nem letelepedett, alkalmi szereplő tipikusan nem teljesíti – marad a behozatalkori áfa megfinanszírozása, vagy közvetett vámjogi képviselő bevonása.

5. Bevallás, fizetés, adatszolgáltatás

Gyakoriság és határidők. Az áfabevallási gyakoriságot az Art. 2. melléklete szabályozza: az újonnan, jogelőd nélkül bejelentkező adózó a bejelentkezés évében és az azt követő évben havi bevalló – a gyakorlatban ez a szabály fogja meg az áfa-regisztrált külföldit is. Egy augusztusi nagydíj tehát nem egy bevallást jelent, hanem havi bevallási sort a következő év végéig, akkor is, ha közben nincs forgalom. A határidő – a bevallásé és a fizetésé egyaránt – a tárgyhót követő hónap 20-a; ugyanekkor esedékes az összesítő nyilatkozat is.

Fizetés. Magyar bankszámla nem kötelező (kivéve, ha pénzügyi képviselő jár el, aki maga nyit ilyet). A NAV külön IBAN-számlaszámokat tesz közzé a nemzetközi pénzforgalomra, de a kötelezettségeket forintban kell megfizetni – a konverziós kockázat az adózóé, és ez rendszeresen okoz apró folyószámla-eltéréseket.

Online Számla. A valós idejű számlaadat-szolgáltatás kiterjed a belföldön nyilvántartásba vett külföldi vállalkozásra is, telephelytől függetlenül, a magyar adószáma alatt végzett tevékenysége tekintetében – 2021. január 4-től értékhatár nélkül, a magánszemély vevőnek kiállított számlára is, azzal, hogy nem adóalany természetes személy neve és címe nem szerepeltethető. Számlázó programnál azonnal, gépi úton; kézi számlánál 4 naptári napon belül, 500 ezer forintot elérő áthárított adónál a következő naptári napon belül.

A külföldi cég használhatja a saját rendszerét, ha az megfelel a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet követelményeinek: kihagyás- és ismétlésmentes sorszámozás, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás" funkció, XML-alapú gép-gép adatszolgáltatás. Ez a gyakorlatban dedikált magyar sorszámtartomány nyitását jelenti – nem jogszabályi előírás, hanem megfelelési technika. A számlázó program bejelentési kötelezettsége (SZAMLAZO adatlap) 2021. január 4-től megszűnt.

Visszaigénylés – és egy súlyos csapda. A visszaigénylési értékhatár havi bevallónál 1 millió forint. Ennél lényegesebb: az a külföldi adóalany, amely Magyarországon belföldi teljesítési helyű termékértékesítést végez, nem élhet a belföldön nem letelepedett adóalanyok külön visszatéríttetési eljárásával (az ún. 8. irányelves, elektronikus kérelemmel). Az input áfáját a magyar bevallásában, levonható adóként kell érvényesítenie. Aki mindkét úton próbálkozik, elutasítást kap – és közben elévülhet a levonási joga. Arra is számítani kell, hogy a NAV a belföldön nem letelepedett, áfa-regisztrált adóalanyoknál rutinszerűen végez kiutalás előtti ellenőrzést.

6. Nyugta, számla, pénztárgép – és a 2026. szeptember 1-jei fordulat

Ez a rész az, ami miatt a téma idén különösen aktuális.

6.1 A bizonylatolás alaplogikája

Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátás alól az adóalany, ha a vevő az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számlát nem kér. A merch-stand tipikus tranzakciója pontosan ilyen. A mentesség viszont nem alkalmazható, ha a vevő másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy, illetve, ha az ellenérték eléri a törvényi értékhatárt.

Ilyenkor az Áfa tv. 166. § (1) bekezdése alapján nyugtát kell adni. A 167. § kivételei – sajtótermék, szerencsejáték, kezelőszemélyzet nélküli automata – itt nem játszanak.

Van egy harmadik út is. A 166. § (2) bekezdése szerint:

„Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól."

Ez tehát nem a nyugtaadás alóli mentesség, hanem a pénztárgép alóli mentesség. Aki minden egyes értékesítésről számlát ad, annak nem kell pénztárgép. A számla a 178. § (2) bekezdése alapján idegen nyelven is kiállítható. Egy Hungaroring-standon, ahol csúcsidőben percenként tucatnyi tranzakció fut, ez az út jogilag járható, gyakorlatilag életszerűtlen – de érdemes ismerni, mert kis forgalmú, magas értékű merchandise-nál (limitált replika-sisak, aláírt darab) valós alternatíva.

6.2 Kell-e pénztárgép a rendezvényi standra?

A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint:

„Nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik az adóalanyok az 1. mellékletben meghatározott tevékenységük során."

Az 1. § (1a) bekezdése – az e-pénztárgépes rendszer bevezetése óta – hozzáteszi, hogy a kötelezettek választásuk szerint hardveralapú e-pénztárgéppel is teljesíthetnek.

A kulcskérdés tehát az, hogy a rendezvényi merch-értékesítés benne van-e az 1. mellékletben. A melléklet a kiskereskedelmi tevékenységeket TEÁOR-kód szerint sorolja fel – a merchandise szempontjából a ruházat-kiskereskedelem, az egyéb új áru kiskereskedelme és a kulturális-szabadidős cikk kiskereskedelme a releváns –, de ezeket a sorokat következetesen a „piaci értékesítés kivételével" fordulattal.

A NAV ebből a szerkezetből 2017-ben kifejezett álláspontot vezetett le a „Nyugtaadás vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken" című tájékoztatójában. Eszerint:

• a számla- vagy nyugtaadás az alkalmi rendezvényeken is kötelező;
• az alkalmi vásáron, fesztiválon végzett árukiskereskedelem piaci kiskereskedelemnek minősül, amely nem tartozik a pénztárgép-köteles körbe – tehát gépi nyugtaadás nem kötelező;
• a vendéglátásra ez nem áll: a kitelepült ételbüfé pénztárgép-köteles, kivéve a ténylegesen mozgó vendéglátást (fagylaltos kocsi, italkocsi, amely az esemény alatt folyamatosan helyet változtat és nincs ülőhelye);
• aki állandó üzlettel rendelkezik és csak alkalmilag települ ki, nem kell telephely-változást bejelentenie; aki kizárólag rendezvényeken használ pénztárgépet, üzemeltetési helyként a székhelyét jelentse be.

Óvatosságra intő megjegyzés. Ez a tájékoztató 2017-es, és még a TEÁOR '08 rendszerére épült; azóta megtörtént a TEÁOR '25-re való átállás, és a „piaci értékesítés" fogalmát maga a pénztárgép-rendelet nem definiálja. A „piaci értékesítés kivételével" fordulat szövegszerűen fennmaradt, ami erősen amellett szól, hogy az álláspont továbbra is él – de azt, hogy a NAV egy Hungaroring-belüli, koncessziós merchandise-standot ma is piaci értékesítésnek tekint-e, konkrét ügyben érdemes írásbeli állásfoglalással megerősíttetni. A tét nem kicsi: a nyugtaadási kötelezettség megsértése kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal, ismételt esetben pedig 12, majd 30, végül 60 nyilvántartási napra szóló üzletlezárással is járhat, és a Kúria gyakorlata szerint a második mulasztástól a lezárás már nem mérlegelés kérdése.

6.3 Ha mégis pénztárgép-köteles: mit lehet üzembe helyezni?

Itt szűkült a mozgástér. A 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet 3. § (2) bekezdése szerint, aki a 48/2013. rendelet alapján pénztárgép használatára kötelezett, a nyugtakibocsátási kötelezettségét

„az OPG rendelet szerinti pénztárgéppel vagy választása szerint hardveralapú e-pénztárgéppel"

teljesítheti. Vagyis a kényelmes, előfizetéses, felhőalapú mobilalkalmazásos e-pénztárgép a pénztárgép-kötelezettek számára nem választható – nekik marad a hagyományos online pénztárgép vagy a hardveralapú e-pénztárgép. A régi, AEE-s online pénztárgépek a jelenlegi átmeneti szabályok szerint 2028 nyaráig használhatók.

Az üzembe helyezés a régi rendszerben PTGREG nyomtatványon igényelt üzembehelyezési kóddal történik (kódonként egyszeri felhasználás, egy év érvényesség, nulla és három munkanap közötti átfutás); az e-pénztárgépnél a NAV a bejelentéstől számított 24 órán belül küldi a kódot az adózó elektronikus tárhelyére, és a forgalmazó is igényelheti a kódot az üzemeltető felhatalmazása alapján. Mindkettőhöz magyar adószám és elektronikus tárhely kell – utóbbi külföldi ügyvezetőnél önálló gyakorlati akadály, jellemzően magyar meghatalmazottal oldható meg.

A bérlés a régi rendszerben nevesített jogintézmény: a rendelet külön kezeli a bérbeadási céllal üzembe helyezett gépet, és rendezi, hogy ha a gép nincs a bérlőre átszemélyesítve, akkor a bérbeadóra kell. A felelősség – napi nyitás-zárás, adatkapcsolat biztosítása, az adóügyi egység megőrzése – az üzemeltetőt terheli, nem a bérbeadót. Ezt a bérleti szerződésben érdemes explicitté tenni, mert a külföldi bérlő tipikusan abban a hiszemben van, hogy a szolgáltatás „kulcsrakész".

6.4 A 2026. szeptember 1-jei nyugtaadat-szolgáltatás

Itt a legfrissebb és a leginkább alábecsült változás. 2026. szeptember 1-jétől a nyugtákról elektronikus adatot kell szolgáltatni a NAV felé azoknak is, akik nem pénztárgéppel vagy e-pénztárgéppel nyugtáznak – tehát a kézi nyugtatömböt vagy számítógéppel előállított papírnyugtát használóknak. Aki online pénztárgépet vagy e-pénztárgépet üzemeltet, annál az adatszolgáltatás automatikusan teljesül.

A jogszabályi alap az áfatörvénybe iktatott nyugtaadat-szolgáltatási rendelkezés és a hozzá tartozó melléklet; az adatszolgáltatás három naptári napon belül, napi összesítésben, adómértékenkénti bontásban, a nyugták darabszámával és sorszámtartományával teljesítendő, a NAV erre kialakított elektronikus felületén (kézi rögzítéssel vagy gép-gép interfészen). A NAV a bevezetést követő átmeneti időszakban – a közzétett tájékoztatás szerint 2026. december 31-ig – nem szankcionálja a hiányos vagy hibás adatszolgáltatást.

Miért fontos ez pont a rendezvényes külföldi árusítónak? Mert eddig a „piaci értékesítés" kivétel gyakorlatilag adminisztrációmentességet jelentett: kézi nyugtatömb, és kész. 2026. szeptember 1-jétől a kivétel már csak eszközválasztási szabadságot ad, adminisztrációmentességet nem. Egy augusztus végi vagy szeptemberi fesztiválon árusító külföldi cégnek a rendezvény alatt, három naptári napos gördülő határidővel kell magyar elektronikus felületen adatot szolgáltatnia – miközben a stand személyzete már hazafelé tart. Ezt előre meg kell szervezni: vagy magyar meghatalmazott végzi, vagy a cég eleve e-pénztárgépet választ, és az automatizmusra hagyatkozik.

Gyakorlati tanács. Épp emiatt sok esetben az a racionális döntés, hogy a külföldi cég akkor is hardveralapú e-pénztárgépet bérel, ha nem kötelezett rá. A géppel az adatszolgáltatás magától megtörténik, a devizás és kártyás fizetés kezelése rendezett, és megszűnik a „ki tölti fel a nyugtaadatokat hétfőn reggel" kérdés.

7. A beszerzések áfája – a 37. § csapdája

Most érkezünk el a cikk szakmai magjához. Az olasz cég a négy nap alatt egy tucat magyar szolgáltatótól vásárol. A kérdés minden egyes számlánál ugyanaz: áfásan vagy áfa nélkül?

7.1 A főszabály

Az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése:

„Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van."

A 2. pontban levezetett eredmény szerint a cég Olaszországban telepedett le gazdasági céllal. A magyar adószáma nem letelepedés. Ezért a 37. § (1) hatálya alá eső szolgáltatásoknál a teljesítés helye Olaszország, és a magyar szolgáltató magyar áfa felszámítása nélkül számláz, a számlán a fordított adózásra utaló kifejezéssel.

Ezt erősíti meg a végrehajtási rendelet 21. cikke is: ha az adóalany több országban telepedett le, a szolgáltatás a székhelyén adóztatandó, kivéve, ha azt egy attól eltérő állandó telephelynek nyújtják, amely azt a saját céljaira veszi igénybe.

A magyar szolgáltató „mentőöve" a 22. cikk. Eszerint a szolgáltatónak a szerződésben és a megrendelőlapon szereplő információkat, az igénybevevő által közölt HÉA azonosító számot és azt kell vizsgálnia, hogy ki fizet a szolgáltatásért. Ha ezek alapján belföldi állandó telephely nem azonosítható, a szolgáltató jogosan tekintheti úgy, hogy a teljesítés helye az igénybevevő székhelye.

Ebből következik a legfontosabb gyakorlati üzenet a magyar beszállítóknak: kérjenek be egy rövid nyilatkozatot a külföldi megrendelőtől arról, hogy Magyarországon állandó telephellyel nem rendelkezik, és a szolgáltatást a székhelye veszi igénybe; a szerződést a külföldi anyacéggel kössék, az olasz HÉA számot közöltessék, és a fizetés is onnan érkezzék. Ez a négy elem együtt lefedi a 22. cikk szerinti gondossági követelményt.

7.2 A kivételszabályok – ahol viszont igenis magyar áfa jár

A főszabály csak akkor él, ha nincs speciális teljesítésihely-szabály. Ezek a rendezvényes helyzetben sűrűn előfordulnak.

Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás – Áfa tv. 39. §. A teljesítés helye az ingatlan fekvése, azaz Magyarország, 27% magyar áfával. A végrehajtási rendelet 31a. cikk (2) bekezdés h) pontja ide sorolja az ingatlan bérbe- vagy haszonbérbe adását, „ideértve azt az esetet is, amikor a termékek tárolására az ingatlan meghatározott részét az igénybevevő kizárólagos használatára jelölik ki", a j) pont pedig az ingatlan egésze vagy része használatához való jog átengedését.

Ugyanez a cikk (3) bekezdés e) pontja viszont kifejezetten kiveszi az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások köréből a

„kiállítási stand helyének biztosítása vásárok vagy kiállítások helyszínén, a kiállító számára tárgyak bemutatását lehetővé tevő egyéb kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt, mint például a kiállítási stand megtervezése, a tárgyak fuvarozása és tárolása, gépek rendelkezésre bocsátása, kábelfektetés, biztosítás és reklámozás".

Itt van a legérdekesebb szürke zóna. Egy F1-pálya vagy stadion területén bérelt kereskedelmi árusítóhely nem magától értetődően „kiállítási stand vásár, vagy kiállítás helyszínén" – hiszen ott nem bemutatás, hanem kiskereskedelmi értékesítés folyik. Ha a szerződés tartalma szerint a szervező körülhatárolt területet ad kizárólagos használatba meghatározott díjért, akkor a 31a. cikk (2) h) vagy j) pontja alapján ingatlanbérletről van szó → magyar áfa. Ha viszont a szerződés komplex részvételi vagy koncessziós jogviszonyt takar (infrastruktúra, áram, biztonság, marketingmegjelenés, forgalomarányos díj), és az adott terület nincs kizárólagosan és tartósan kijelölve, akkor közelebb áll a (3) e) ponthoz → a 37. § (1) főszabálya.

A szerződés szövegezése dönti el a magyar áfa sorsát. Ez a cikk legpraktikusabb üzenete: a helybérleti szerződést nem elég aláírni, el is kell olvasni – és lehetőleg még az aláírás előtt tisztázni a szervezővel, hogy melyik minősítést alkalmazza. A két fél eltérő minősítése ugyanis pénzben mérhető kárt okoz: ha a szervező tévesen áfa nélkül számláz egy belföldi teljesítésű bérletet, az adót utólag rajta hajtják be; ha tévesen áfát számít fel egy 37. § szerinti szolgáltatásra, a felszámított adó nem levonható – nem jogszerűen áthárított adó –, és sem bevallásban, sem visszatéríttetési eljárásban nem szerezhető vissza.

Rendezvényre való belépés – Áfa tv. 42. §. Kulturális, művészeti, sport- vagy más hasonló rendezvényre való belépés esetén – adóalany megrendelőnél is – a teljesítés helye a rendezvény tényleges helye. A paddock-akkreditáció, a személyzeti belépő tehát magyar áfás.

Közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása – Áfa tv. 44. §. Ha a bérlet folyamatos időtartama a 30 napot (víziközlekedési eszköznél 90 napot) nem haladja meg, a teljesítés helye ott van, ahol a járművet ténylegesen a bérbevevő birtokába adják. A hétvégére bérelt furgon vagy targonca tehát magyar áfás.

Raktározás. Ha a raktár meghatározott, körülhatárolt részét a bérlő kizárólagos használatára jelölik ki, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás → magyar áfa. Ha csak „elhelyezzük valahol a konténereidet", akkor a 31a. cikk (3) b) pontja alapján nem ingatlanhoz kapcsolódó → 37. § (1) → áfa nélkül.

És végül a kiinduló kérdés: a pénztárgép bérlése. A pénztárgép ingó dolog, nem közlekedési eszköz, nem ingatlan. Bérbeadására – adóalany megrendelő esetén – nincs speciális szabály, tehát a 37. § (1) irányadó: a teljesítés helye Olaszország, a magyar forgalmazó áfa felszámítása nélkül számláz. Ugyanez igaz a pénztárgép-szervizre, a technikai támogatásra és a nyugtaadat-szolgáltatás teljesítésében nyújtott adminisztratív segítségre.

Ez az a pont, ahol a gyakorlat szinte mindig hibázik. A magyar forgalmazó látja a magyar adószámot, és 27%-ot számít fel. A külföldi ügyfél levonásba helyezi. A NAV egy évvel később megállapítja, hogy jogszerűtlenül áthárított adóról van szó, az adólevonást elutasítja, és a külföldi cégnél adóhiány, bírság, késedelmi pótlék keletkezik – miközben a forgalmazó önellenőrzése és a számla helyesbítése is elmarad, mert addigra a jogviszony rég véget ért.

7.3 A beszerzési mátrix

Egy tétel, amely mindig magyar áfás, függetlenül mindentől: maga a merchandise-értékesítés a magánszemély szurkolónak. A táblázat a beszerzési oldalra vonatkozik.

7.4 És ha mégis van magyar állandó telephely?

Ha a külföldi cégnek valóban van magyar állandó telephelye, még mindig nem automatikus a magyar áfa. Az Áfa tv. 137/A. §-a – a HÉA irányelv 192/a. cikkének átültetése – szerint az az adóalany, akinek belföldön állandó telephelye van, de úgy értékesít terméket vagy nyújt szolgáltatást, hogy a belföldi állandó telephelye az ügylet teljesülésében nem érintett, nem minősül belföldön gazdasági céllal letelepedettnek. A végrehajtási rendelet 53. cikke pedig hozzáteszi: ha a telephely erőforrásait kizárólag adminisztratív támogatási feladatokhoz – könyveléshez, számlázáshoz, követelésbehajtáshoz – használják, azok nem tekinthetők az ügylethez felhasznált erőforrásoknak; ha viszont a számlán a telephely szerinti tagállam HÉA azonosító számát tüntetik fel, a telephelyet úgy kell tekinteni, mint amely részt vett az ügyletben, kivéve, ha az ellenkezőjét bizonyítják.

Vagyis: a számlán feltüntetett adószám nem semleges adat. Ha a magyar szolgáltató a magyar adószámot írja a számlára, azzal maga állítja fel a telephelyi közreműködés vélelmét. Ez a mondat önmagában megérné, hogy minden rendezvényszervező beszállítói tájékoztatójába bekerüljön.

8. Az esettanulmány végigvezetve

Olasz székhelyű merchandise-cég, négynapos F1-hétvége a Hungaroringen, három stand, becsült bruttó forgalom 62 millió forint, körülbelül 2 800 tranzakció, hat kiküldött olasz munkatárs. A számok illusztratívak.

A készlet. 41 millió forint beszerzési értékű árukészlet érkezik az olasz raktárból. Ez Közösségen belüli beszerzésnek minősülő vagyonáthelyezés a magyar adószám alatt; a bevallásban fizetendő és – ugyanabban a bevallásban – levonható adóként szerepel. A hétvége után 9 millió forint értékű el nem adott készlet megy vissza: adómentes Közösségen belüli értékesítés, összesítő nyilatkozattal.

Az értékesítés. A 62 millió forint bruttó forgalomból 13,18 millió forint a fizetendő áfa (62 / 1,27 × 0,27). Bizonylat: nyugta. Ha a cég a „piaci értékesítés" kivételre támaszkodik, kézi nyugtatömbbel dolgozhat – de a nyugtaadatokat a rendezvényt követő három naptári napon belül fel kell tölteni. A gyakorlatban ezért három hardveralapú e-pénztárgépet bérel.

A beszerzési oldal.

Levonható előzetesen felszámított adó összesen: 2 529 900 Ft. Ha a magyar beszállítók a „van magyar adószáma" reflex alapján mind a nyolc tételre 27%-ot számítanának fel, az további 1 337 040 forint nem levonható, mégis kifizetett adót jelentene – közel másfél millió forint tiszta veszteséget egyetlen hétvégén, három számlázási hiba miatt.

A bevallás. A nagydíj hónapjáról szóló havi bevallás a következő hónap 20-áig: fizetendő 13,18 millió, levonható 2,53 millió (plusz a Közösségen belüli beszerzés önadózással rendezett tétele), így nagyságrendileg 10,6 millió forint befizetendő adó, forintban, a NAV áfa-beszedési számlájára. Ezt követően a cég a bejelentkezés évében és a következő évben havi bevalló marad – tizenhat–húsz nullás bevallás következik.

8.1 A koncertváltozat: ugyanaz, más csomagolásban

Cseréljük ki a versenypályát egy budapesti stadionra, az olasz merchandise-céget pedig egy nagy nemzetközi zenekar turné-merchandise-át kezelő – jellemzően brit vagy amerikai – társaságra. Az adójogi minősítés egyetlen ponton sem változik: a teljesítés helye a 25. § alapján belföld, a vevő magánszemély, fordított adózás kizárt, magyar adószám kell, a bizonylatolás és a nyugtaadat-szolgáltatás azonos, a beszerzési mátrix ugyanaz. Négy praktikus eltérés azonban van, és ezek mindegyike a projekt előkészítését érinti.

Egy: a székhely tipikusan harmadik ország. A turné-merchandise piacát brit és amerikai cégek uralják, ezért itt a pénzügyi képviselő megbízása kötelező, nem opció – és mivel a képviselő egyetemlegesen felel az adótartozásért, a szerződéskötés hetekbe telhet. Ezt nem lehet a koncert hetében elkezdeni.

Kettő: a készlet nem raktárból, hanem kamionból érkezik. Egy turné árukészlete városról városra vándorol, gyakran több EU-tagállamon és néha harmadik országon át. Uniós útvonalnál a Magyarországra beérkező tétel Közösségen belüli beszerzésnek minősülő vagyonáthelyezés, a továbbvitt maradék pedig adómentes Közösségen belüli értékesítés – a nehézség nem a jogi minősítés, hanem a mennyiségi dokumentáció: pontosan mennyi jött be, mennyi fogyott el, mennyi ment tovább. Ezt a turnélogisztika ritkán vezeti adójogi igénnyel. Ha a turné harmadik országból lép be, az árukészletre ATA-igazolvány nem alkalmazható, mert az eladásra szánt – szabad forgalomba bocsátás és import áfa a helyes út.

Három: a helyszíni szerződés más szerkezetű. A stadionoknál az árusítási jog jellemzően forgalomarányos koncessziós díjként jelenik meg, nem fix területbérletként. Ez a konstrukció közelebb áll a 37. § szerinti főszabályhoz, mint a fix négyzetméterdíjas pályabérlet – azaz koncertnél nagyobb az esélye, hogy a legnagyobb tétel jogszerűen áfa nélkül számlázható. Ettől függetlenül itt is a szerződés szövege dönt, nem az elnevezése.

Négy: az EPR-kitettség arányaiban nagyobb. Koncert-merchandise-nál a forgalom döntő része textil, tehát a kiterjesztett gyártói felelősségi díj súlya érzékelhetően nagyobb, mint egy autósport-eseményen, ahol a modellautók és kulcstartók is jelentős hányadot tesznek ki.

9. Amit szinte mindenki elfelejt

Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR). Ez a legkevésbé ismert és talán a legdrágább buktató. Az EPR-rendelet szerint forgalomba hozatalnak minősül a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi átruházása. A külföldi cég, amely a pólót behozza és Magyarországon először értékesíti a szurkolónak, ezzel „gyártóvá" válik – két termékáramon egyszerre: a textiltermék (póló, pulóver, sapka) és a csomagolás (zacskó, doboz) után. A kötelezettség a tevékenység megkezdését megelőző nyilvántartásba vétellel indul az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál, majd negyedéves adatszolgáltatással és a koncessziós társaság felé fizetendő díjjal folytatódik. A külföldön letelepedett gyártó belföldi meghatalmazott képviselőt bízhat meg – a rendelet 10. § (1) bekezdése ezt megengedő módon fogalmazza („teljesítheti"), kötelezővé csak az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként forgalomba hozó gyártónál teszi. A környezetvédelmi termékdíj ezzel szemben 2026-ban már nem érinti a textilt és a csomagolást; ott az EPR-díj lépett a helyébe.

Kereskedelmi bejelentés. A kereskedelemről szóló törvény szerint aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles ezt a kereskedelmi hatóságnak – a jegyzőnek – bejelenteni; a jogszabály nem tesz különbséget magyar és külföldi kereskedő között. Rendezvényes árusításnál ez a helyi jegyzőnél tett, illetékmentes bejelentés. Ha a szervező elkülönített árusítózónát („fan village") hoz létre, ahol többen folytatnak eseti kiskereskedelmet, az vásárnak minősülhet – annak üzemeltetési engedélye viszont a szervező kötelezettsége, nem az árusé.

Foglalkoztatás. Az uniós kiküldött munkavállalónál az A1 igazolás rendezi a járulékfizetést: érvényes A1 birtokában nincs magyar tb-kötelezettség és nincs T1041-bejelentés. Az EGT-n belüli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállalót viszont a foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz a szolgáltatásnyújtás megkezdéséig be kell jelenteni. Harmadik országbelinél a Tbj. mentesíti a két évet meg nem haladó kiküldetést a biztosítás alól, de az idegenrendészeti oldal – a rövid foglalkoztatásnál is felmerülő munkavállalási engedély és vízum – önálló, előre tervezendő feladat. A be nem jelentett foglalkoztatás bírsága kétmillió forintig terjed, és kiszabása kötelező.

Társasági adó szerinti telephely – és miért nem ugyanaz. A két fogalom nem fedi egymást: az áfa-telephely a teljesítési helyet és az adófizetésre kötelezettet határozza meg, a társaságiadó-telephely a nyereség államok közötti felosztását. Az utóbbinál nincs a személyi és tárgyi erőforrásra vonatkozó együttes követelmény, viszont van kisegítő-előkészítő kivétel.

Egy egyszeri, négynapos stand önmagában rendszerint nem keletkeztet társaságiadó-telephelyet. Az OECD Modellegyezmény kommentárja azonban két, itt nagyon is releváns dolgot mond ki. Egyrészt: a vásár különböző pontjain rendszeresen felállított stand egyetlen üzleti helynek minősül. Másrészt: a hat hónapnál rövidebb jelenlét főszabály szerint nem telephely, kivéve, ha a tevékenység visszatérő jellegű – ilyenkor az egyes időszakokat több éven át összeadva kell értékelni. Egy évről évre visszatérő F1-hétvége vagy fesztiválsorozat tehát évek távlatában reális telephelykockázat, különösen mert a merchandise-értékesítés a cég fő üzleti tevékenysége, nem előkészítő vagy kisegítő. Amerikai szereplőnél a kockázat magasabb: a magyar–amerikai kettős adóztatási egyezmény 2024. január 1-jétől nem alkalmazható, tehát nincs egyezményes védőháló.

Külföldi utas áfamentessége és Intrastat. A külföldi utast megillető mentesség csak a 175 eurónak megfelelő összeget meghaladó, adóval növelt ellenértékű termékértékesítésnél alkalmazható, a terméket 90 napon belül ki kell léptetni, és a szándékot már a vásárláskor jelezni kell. Egy 30 eurós sapkánál ez nem játszik, egy replika-sisaknál igen – ilyenkor a stand személyzetének kell tudnia kezelni az adó-visszaigénylő lapot (amely 2025 nyara óta digitálisan hitelesített formában is kiállítható). Intrastat-jelentési kötelezettséget a 2026-os küszöbértékek mellett (beérkezés 500 millió, kiszállítás 200 millió forint) egy rendezvényes forgalom ritkán ér el – a vagyonáthelyezés áfás következménye viszont a küszöbtől függetlenül fennáll.

10. Ellenőrző lista és ütemterv

T–60 nap. Döntés a konstrukcióról: közvetlen árusítás vagy magyar partner bevonása (ez utóbbi az egész kötelezettségcsomagot áthárítja). A helybérleti / koncessziós szerződés áttekintése – kizárólagos területhasználat vagy komplex részvételi jog? Ez dönti el a legnagyobb tétel áfáját. Harmadik országbeli szereplőnél: pénzügyi képviselő kiválasztása.

T–45 nap. T201 bejelentkezés a NAV KAVIG-hoz, közösségi adószám igénylésével együtt; cégkivonat hiteles fordítása, aláírási címpéldány, illetőségigazolás. EPR-nyilvántartásba vétel kérelmezése – ennek a tevékenység megkezdése előtt meg kell történnie.

T–30 nap. Az adószám megérkezése után az elektronikus ügyintézési jogosultság rendezése (meghatalmazott, EGYKE). Számlázó rendszer felkészítése: magyar sorszámtartomány, Online Számla XML-adatszolgáltatás bekötése, tesztszámla. Döntés a bizonylatolásról: kézi nyugta és nyugtaadat-szolgáltatás, e-pénztárgép, vagy minden ügyletről számla. Pénztárgép-bérleti szerződés és üzembehelyezési kód – a szerződésben rögzítve, hogy az üzemeltetői kötelezettségek kit terhelnek.

T–14 nap. Kereskedelmi tevékenység bejelentése a helyszín szerinti jegyzőnél. Kiküldött munkavállalók: A1 igazolások, EGT-s kiküldetés-bejelentés, harmadik országbelieknél engedély és vízum. A beszállítói kör írásbeli tájékoztatása: nyilatkozat a magyar állandó telephely hiányáról, a szerződő fél és a közölt HÉA szám tisztázása.

A rendezvény hete. A készlet behozatalának dokumentálása (fuvarokmány, készletlista) a Közösségen belüli beszerzés bevallásához. Nyugtaadás; devizás fizetésnél az alkalmazott árfolyam rögzítése. A beérkező számlák azonnali ellenőrzése a 7.3 mátrix szerint – a hibás számlát a helyszínen egyszerűbb helyesbíttetni, mint fél év múlva.

A rendezvényt követő 3 nap. Nyugtaadat-szolgáltatás teljesítése, ha nem pénztárgéppel nyugtáztak.

A rendezvényt követő 30 nap. Az el nem adott készlet visszaszállításának bevallása adómentes Közösségen belüli értékesítésként. Havi áfabevallás és összesítő nyilatkozat a tárgyhót követő 20-áig, az adó megfizetése forintban. EPR negyedéves adatszolgáltatás előkészítése (textil- és csomagolástömeg). Beszállítói számlák záró átvizsgálása.

11. Összegzés

Három mondatban, amit a téma megjegyzésre érdemes:

Az áfa-regisztráció nem telephely. A magyar adószám a bizonylatolás és a bevallás eszköze, nem a letelepedés bizonyítéka. A 282/2011/EU rendelet 11. cikk (3) bekezdése ezt kimondja, az Áfa tv. 254. §-a pedig a jogkövetkezményét is levonja.

Ezért a beszerzések többsége áfa nélkül számlázandó. A 37. § (1) főszabálya alapján a pénztárgép bérlete, a szerviz, a könyvelés, a marketing, a személyzet-kölcsönzés és a fuvarozás teljesítési helye a külföldi székhely. Kivétel az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás, a rendezvényre való belépés és a rövid távú járműbérlet – ezek magyar áfásak. A legnagyobb tétel, az árusítóhely-díj minősítése a szerződés szövegén múlik, ezért azt előre kell rendezni, nem utólag vitatni.

És 2026 szeptemberétől a papíralapú nyugta sem adminisztrációmentes. A „piaci értékesítés" kivétel megmarad, de az adatszolgáltatási kötelezettség utoléri azt is, aki eddig kézi nyugtatömbbel dolgozott. Egy külföldi cég számára, amely a rendezvény után elhagyja az országot, ez azt jelenti, hogy a bizonylatolás megszervezése már nem a stand felállításának, hanem a projekt előkészítésének a feladata.

Felhasznált források

Jogszabályok – 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa tv.); 2017. évi CL. tv. (Art.); 2017. évi CLI. tv. (Air.); 1996. évi LXXXI. tv. (Tao tv.); 2005. évi CLXIV. tv. (Kertv.); 2019. évi CXXII. tv. (Tbj.); 48/2013. (XI. 15.) NGM r.; 8/2025. (III. 31.) NGM r.; 23/2014. (VI. 30.) NGM r.; 80/2023. (III. 14.) Korm. r.; 210/2009. (IX. 29.) Korm. r.; 485/2015. (XII. 29.) Korm. r.; a Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendelete; a Tanács 2006/112/EK irányelve.

Bírósági gyakorlat – EUB: Welmory C-605/12; Titanium C-931/19; Berlin Chemie C-333/20; Cabot Plastics C-232/22; SC Adient C-533/22; Dong Yang C-547/18; Inter-Mark Group C-530/09; RR Donnelley C-155/12. Kúria: az üzletlezárás alkalmazásáról szóló eseti döntés.

Hatósági anyagok – NAV: Nyugtaadás vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken; Pénzügyi képviselet a brexit után; A számlakibocsátók adatszolgáltatása; 18. és 48. információs füzet; e-nyugta-tájékoztatók; 3011/2025. útmutató. OECD Modellegyezmény 5. cikkéhez fűzött Kommentár.

A cikk a lezárás napján hatályos szabályozáson alapul; konkrét ügyben nem helyettesíti az egyedi tanácsadást vagy az adóhatósági állásfoglalást.