A kormány 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vagyonadóról szóló törvény tervezetét. Eszerint a magánszemély nettó vagyonának 1 milliárd forint feletti része után évente 1% adót kell fizetni, és az első fordulónap már 2026. december 31.
A hatásvizsgálat becslése mintegy 15 ezer magánszemélyt és 2 000 vagyonkezelő konstrukciót érint. Ez kevés embernek tűnik, de a tervezet a családi cég értékét a nyereségből számolja, és egy jól működő kft tulajdonosa hamarabb eléri a határt, mint gondolná. Ez a cikk azt szedi össze, kit érint a vagyonadó, hogyan kell kiszámolni, és mit tegyen rendbe még december 31. előtt.
Tervezetről van szó: a kormany.hu-n közzétett szöveg véleményezési határideje 2026. október 14., a végleges törvény ettől eltérhet. Az elfogadott szöveg ismeretében frissítjük a cikket.
Kit érint a vagyonadó?
A tervezet három adóalanyt ismer:
- Belföldi magánszemély: a teljes, belföldi és külföldi vagyona után.
- Külföldi illetőségű magánszemély: csak a magyarországi ingatlana, az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, a magyar társasági részesedése és a magyar ingatlanvagyonú társaságban lévő részesedése után.
- Vagyonkezelési adóalany: a bizalmi vagyonkezelés, a magánalapítvány és a hasonló külföldi struktúra (például trust) önálló adóalany, és az adót a kezelt vagyonból fizeti.
A magyar állampolgár akkor is belföldi adóalany, ha nincs itthon lakóhelye, kivéve, ha legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön él.
Az 1 milliárdos határ személyenként jár, a házastársakat külön-külön megilleti. A kiskorú gyermek vagyona főszabály szerint a felügyeletet gyakorló szülőnél számít, kivéve az örökölt és a gyermek saját keresetéből szerzett vagyont. A nagykorú gyermek önálló adóalany.
Bevallást csak annak kell benyújtania, akinek fizetendő adója keletkezik. Akinek a vagyona a határ közelében van, annak viszont a teljes számítást el kell végeznie ahhoz, hogy ezt biztosan tudja.
Hogyan számolják ki?
A tervezet logikája három lépés:
- Nettó vagyon = a vagyonelemek számított értéke, mínusz a levonható tartozások.
- Adóalap = nettó vagyon, mínusz 1 milliárd forint.
- Adó = az adóalap 1%-a 100 milliárd forintig, e felett 1,5%, mínusz az adóból levonható tételek.
| Nettó vagyon | Adóalap | Éves adó |
|---|---|---|
| 1,2 milliárd Ft | 0,2 milliárd Ft | 2 millió Ft |
| 5 milliárd Ft | 4 milliárd Ft | 40 millió Ft |
A „számított érték” nem a piaci érték. A tervezet vagyonelemenként előírja, hogyan kell értékelni, és mindig a tárgyév december 31-i állapota számít. Az adó nem időarányos: aki december 31-én a határ felett van, az egész évre fizet.
Mi tartozik a vagyonba?
Belföldi adóalanynál főszabály szerint minden: ingatlan (a saját lakóház is, erre nincs mentesség), tőzsdei és nem tőzsdei cégrészesedés, bankszámla és betét (a külföldi is), értékpapír, befektetési jegy, követelés (például tagi kölcsön), visszavásárlási értékkel bíró biztosítás, kriptoeszköz és befektetési nemesfém.
A nagy értékű ingóság is beleszámít: a műtárgy, a gyűjtemény és az ékszer 3 millió forint egyedi érték felett, a jármű 10 millió forint felett. A személyes használati tárgyak és a lakás szokásos berendezése e határok alatt kimaradnak.
Néhány értékelési szabály, ami a legtöbb családot érinti:
| Vagyonelem | Számított érték a tervezet szerint |
|---|---|
| Belföldi ingatlan | Kötött sorrendben: a 12 hónapon belüli vételár; a legfeljebb 10 éves vételár indexálva; a NAV tömeges értékelési modellje. Független értékbecslés is választható, 20% feletti eltérést indokolni kell. |
| Külföldi ingatlan | Szerzési érték, évente 3%-kal vagy az adott állam hivatalos indexével továbbvezetve. |
| Tőzsdei részvény | Az év utolsó kereskedési napjának záróárfolyama. |
| Bankszámla, készpénz | A december 31-i egyenleg. |
| Követelés | A december 31-én fennálló tőkeösszeg. |
| Kriptoeszköz | A fordulónapi piaci árfolyam. |
A családi cég: itt lepődnek meg a legtöbben
A nem tőzsdei részesedés értéke a tervezet szerint:
(saját tőke + 2 × hozamérték) ÷ 3 × tulajdoni hányad
A hozamérték az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredménye, osztva 0,15-tel. Negatív átlagnál a hozamérték nulla.
A képlet a nyereséget kétszeres súllyal veszi, és a 0,15-ös osztó a nyereség közel hétszeresét adja. Egy példa: a cég saját tőkéje 300 millió forint, az utolsó három év átlagos adózott eredménye 90 millió forint, a tulajdon 100%.
- Hozamérték: 90 ÷ 0,15 = 600 millió Ft
- A részesedés értéke: (300 + 2 × 600) ÷ 3 = 500 millió Ft
A cégérték tehát nagyrészt a nyereségességen múlik. Ehhez jön még a családi ház, a nyaraló, a megtakarítás, és a milliárd már nem olyan távoli szám.
Három további szabály:
- A saját tőke a teljes saját tőke a számviteli törvény szerint: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék és a tárgyévi adózott eredmény is.
- 500 millió forint feletti saját tőkénél hozzá kell adni a rejtett tartalékot (az ingatlanok, részesedések és értékpapírok könyv szerinti és piaci értéke közötti különbözetet), könyvvizsgálóval felülvizsgálva.
- Kisebbségi részesedésnél az érték csökkenthető: 33% és 50% között 25%-kal, 33% alatt 30%-kal.
Egy nyitott kérdés: a 2026. december 31-i fordulónapnál a 2025-ös vagy a 2026-os beszámoló számít-e „utolsó lezártnak”. A 2026-os beszámolót május 31-ig fogadják el, a bevallás augusztus 31-ig esedékes. A végleges szövegből derül ki. Addig a próbaszámítást mindkettővel el kell végezni.
Fejlesztési tartalék és osztalék
Ez a két pont a cégtulajdonosoknál a legkényesebb.
A fejlesztési tartalék nem csökkenti a cégértéket. A társasági adó szempontjából előnyös: a beruházásra szánt összeget az eredménytartalékból lekötött tartalékba helyezik. A saját tőke összege viszont nem változik, csak a sorok között mozog. A lekötött összeg így teljes egészében a vagyonadó alapjába kerül, miközben osztalékként nem fizethető ki, tehát a vagyonadó megfizetésére sem használható. A tervezet erre kivételt nem tartalmaz. Aki most dönt új fejlesztési tartalékról, ezt már vegye számításba.
Az osztaléknál az időzítés dönt, és ugyanaz a nyereség többször is számíthat. A 2026-os nyereségből osztalékot csak a 2026-os beszámoló elfogadása után, legkésőbb 2027. május 31-ig lehet jóváhagyni, és 2027-ben könyvelik: az eredménytartalék csökken, a taggal szembeni kötelezettség nő. A 2026. december 31-i saját tőkében tehát még benne van a 2026-os adózott eredmény, a lekötött tartalék (akár fejlesztési tartalékként), a korábbi évek eredménytartaléka és a jegyzett tőke. A nyereség a hozamértéken keresztül is beszámít, mert a három év átlagos adózott eredménye is az adóalap része. Hogy ez a 2023–2025-ös vagy a 2024–2026-os évek átlaga lesz, azt még nem tudjuk. A második esetben ugyanaz a 2026-os eredmény a saját tőkében és a hozamértékben is adóalap.
A tervezet szerint a fordulónap után jóváhagyott vagy kifizetett osztalék csökkentheti a saját tőkét, de addigra a nyereség, amiből kifizetik, egyszer már adóalap volt. Ha az osztalékot kifizetik, és a tulajdonos december 31-ig nem költi el, hanem a bankszámláján hagyja vagy befekteti, a vagyonában ugyanúgy adóalap. Egy egyszerűsített példával: 100 millió forint kifizetett osztalék (15% SZJA után 85 millió nettó) mellett a cégérték 500-ról 466,7 millióra csökken, de az összes vagyon 551,7 millióra nő.
A korábban jóváhagyott, de likviditási okból ki nem fizetett osztalék is kényes. Amíg nem fizetik ki, a tulajdonosnál követelés a saját cégével szemben, és a december 31-i összegével, SZJA nélkül, bruttóban a vagyonába tartozik. Ha kifizetik, a tulajdonos vagyonában lesz adóalap. Ha nem fizetik ki, és visszakerül az eredménytartalékba, a cég saját tőkéjében lesz adóalap. A tagi kölcsönné alakított osztalék ugyanígy működik.
Nagyon nem mindegy tehát, mi történik az osztalékkal, és mikor. A korábbi években jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékokat és a tagi kölcsönöket ezért érdemes december 31. előtt áttekinteni.
Mi csökkenti az adót?
Az adóalapból levonható az igazolt, ténylegesen fennálló tartozás, ha jogszabályon, hatósági határozaton, közokiraton vagy teljes bizonyító erejű magánokiraton alapul. Ilyen a bankhitel és a jelzáloghitel. A családi, írásba nem foglalt kölcsön a tervezet szerint nem vonható le.
A fizetendő adóból levonható a vagyonelem után megfizetett helyi adó (építményadó, telekadó), a gépjárműadó, a kötelező független értékelés díjának 50%-a (legfeljebb évi 2 millió forint), és a külföldi ingatlan vagy gépjármű után külföldön megfizetett, a helyi adóhoz vagy a gépjárműadóhoz hasonló adó. A külföldi adót várhatóan legfeljebb a magyar adó mértékéig lehet figyelembe venni: ha külföldön többet fizetett, a különbözet nem csökkenti tovább a magyar adót. A külföldön fizetett vagyonadó nem vonható le. Ha a kettős adóztatást elkerülő egyezmény egy vagyonelem adóztatását a másik államnak adja, a rá jutó adót le lehet vonni; ha az egyezmény ezt sem engedi, a vagyonelem kimarad.
Határidők
| Dátum | Mi történik |
|---|---|
| 2026. október 14. | A tervezet véleményezési határideje |
| 2026. december 15. | Tervezett hatálybalépés (a kormányzati bejelentések 2027. január 1-jét említették) |
| 2026. december 31. | Az első fordulónap: az ekkori vagyon számít |
| A hatálybalépéstől 30 nap | A már működő bizalmi struktúrák bejelentkezése a NAV-hoz |
| 2027. augusztus 31. | Az első bevallás és befizetés |
Adóelőleg nincs, az adót egy összegben kell megfizetni. Kérelemre legfeljebb 12 hónap, kivételesen (különösen lakóingatlan vagy cégrészesedés esetén) legfeljebb 24 hónap halasztás vagy részletfizetés kérhető. Ha a vagyon nagyrészt ingatlanban vagy cégrészben van, a befizetés forrását időben tervezni kell.
A cégeknek is jön új kötelezettség: az 500 millió forintnál nagyobb saját tőkéjű belföldi társaság a beszámoló elfogadásától számított 30 napon belül tájékoztatja a tulajdonosait és a NAV-ot a részesedések értékeléséhez szükséges adatokról, köztük a rejtett tartalékról.
Mit érdemes most összegyűjteni?
A bevallásban vagyonelemenként kell megadni az azonosító adatokat, a számított értéket, az alkalmazott értékelési módszert és a levont tartozásokat. Egy összetett vagyonnál a leltár hónapokig tarthat, ezért érdemes még a fordulónap előtt elkezdeni:
- Ingatlanok: tulajdoni lapok, adásvételi szerződések (dátum, vételár), felújítási számlák; külföldi ingatlannál a szerzési iratok.
- Cégrészesedések: az utolsó három lezárt év beszámolója, a saját tőke, a tulajdoni hányad; 500 millió forint feletti saját tőkénél a rejtett tartalék felmérése.
- Bank- és értékpapírszámlák: a december 31-i egyenlegközlők és portfóliókimutatások, a külföldi számlákra is.
- Kriptoeszközök, nemesfém, nagy értékű ingóságok: kimutatás, számlák, értékbecslés.
- Követelések és tartozások: kölcsön- és tagikölcsön-szerződések, a hitelek december 31-i tartozásigazolása. Nézze meg azt is, hogy a tartozásról megfelelő alakiságú okirat van-e.
- Család: házassági vagyonjogi szerződés, a kiskorú gyermek nevén lévő vagyon és annak eredete.
Egy figyelmeztetés: a tervezet adóelkerülés elleni szabályt is tartalmaz. A NAV visszamenőleg vizsgálhatja azokat a vagyonátrendezéseket, amelyek a vagyonadó köztudomásúvá válása után történtek. Ezt a napot a tervezet indoklása 2026. május 14-ben jelöli meg, amikor a vagyonadóról szóló kormányhatározat megjelent. Számítunk rá, hogy a NAV ezeket vizsgálni is fogja. Ajándékozás, vagyonmegosztás vagy cégátalakítás csak valós gazdasági vagy családi indokkal (például generációváltással) biztonságos. Az ingatlannál van egy védelem is: ha az értéket független szakértő állapította meg a törvény előírásai szerint, és a NAV később magasabb értéket talál, adóbírság és késedelmi pótlék nem szabható ki. A különbözetet ilyenkor is meg kell fizetni. A bírságmentesség a tervezet szerint egyelőre csak erre az esetre szól. A szakértő díjának 50%-a (legfeljebb 2 millió forint) levonható az adóból, de csak akkor, ha a törvény írja elő az értékelést, például mert az ingatlan értéke más módszerrel nem határozható meg. A saját döntésből készíttetett értékelés díja nem vonható le.
Végül
A vagyonadó a legtöbb vállalkozót nem érinti. Annál a tulajdonosnál viszont, akinek a cége évek óta stabilan nyereséges, a tervezet képlete a cégértéket a saját tőke többszörösére emelheti, és a milliárdos határ hamarabb jön, mint gondolná. Egy próbaszámítás a beszámolók alapján gyorsan megmutatja, hol áll.
Ha nem biztos benne, hogy érinti-e, foglaljon egy ingyenes, 15 perces ismerkedő hívást. Megnézzük, tudunk-e segíteni, és ha igen, személyre szabott árajánlatot küldünk. Az adótanácsadás keretében elkészítjük az előzetes felmérést és a vagyonleltárt, kiszámoljuk a cégrészesedések értékét, és a végleges törvény ismeretében a bevallást is.
