„Mennyibe kerül egy cégalapítás?" A kérdésre általában egyetlen számot várnak, és általában kapnak is egyet. Az a szám az ügyvédi munkadíj, és önmagában félrevezető.
Az alapítás egyszeri költsége a kisebbik tétel. A cég működtetése az első évben többe kerül, mint a bejegyzése, és a legtöbb kellemetlen meglepetés itt keletkezik. Ez a cikk mindkét oldalt végigveszi.
Az összegek tájékoztató jellegűek: a szolgáltatói díjak régiónként és irodánként eltérnek, a hatósági tételek pedig változhatnak. A pontos számokat mindig az adott ajánlat és a hatályos szabályok döntik el.
Az induló költségek
Ügyvédi munkadíj. Kötelező tétel, mert a cégbejegyzéshez jogi képviselet kell. A díj attól függ, szerződésmintával, egyszerűsített eljárásban indul-e a bejegyzés, vagy egyedi alapító okirat készül. Az egyedi okirat, például sajátos üzletrész-átruházási vagy osztalékszabályokkal, érdemben drágább.
Illeték és közzétételi költség. A cégeljárás hatósági tételei a cégformától és az eljárás típusától függenek. Ez az a pont, ahol a legtöbb interneten talált összeg elavult, ezért az aktuális mértéket az ügyvédtől érdemes elkérni, nem egy két éve írt blogbejegyzésből.
Törzstőke. Kft-nél a minimum hárommillió forint. Fontos, hogy ez nem elköltött pénz: a cég vagyona marad, és a működés finanszírozására fordítható. A pénzbeli rész befizetése az alapító okiratban meghatározott ütemezés szerint történhet, tehát nem feltétlenül kell az első napon a teljes összeg. Bt-nél nincs kötelező minimum.
Székhely. Saját vagy bérelt ingatlan esetén a tulajdonos hozzájárulása kell. Székhelyszolgáltatásnál havi díjjal kell számolni, jellemzően egy előre kifizetett időszakra.
Bankszámla. A számlanyitás sok banknál díjmentes, a havi számlavezetés viszont folyó költség. Érdemes a csomagot a várható tranzakciószámhoz választani, nem a nyitási akcióhoz.
Az első év működési költsége
Itt válik el a papíron olcsó cég a valóságban olcsótól.
Könyvelés. Ez a legnagyobb visszatérő tétel. A könyvelési díjsávok 2026-ban nagyjából így néznek ki a piacon:
| Cégforma / méret | Tájékoztató piaci sáv (Ft/hó) |
|---|---|
| Egyszerű egyéni vállalkozó | 20 000–30 000 |
| Kisebb kft, alanyi adómentes, kevés bizonylat | 50 000–75 000 |
| Átlagos kkv kft, havi áfa, 30–100 bizonylat/hó | 80 000–120 000 |
Egy induló kft tehát jellemzően az 50–75 ezres sávban kezd, és ahogy nő a bizonylatszám, feljebb csúszik. Ez piaci tájékoztató érték, nem a DULUBI hivatalos ára.
Éves beszámoló és társasági adóbevallás. A legtöbb irodánál külön díjas, gyakran egy-két havi könyvelési díjnak megfelelő összeg. Az első évben ezt sokan elfelejtik betervezni, pedig biztosan jön.
Bérszámfejtés. Ha lesz alkalmazott vagy tagi jogviszony, bérszámfejtésre is szükség lesz, nagyjából 5 000 Ft/fő/hó-tól.
Kamarai hozzájárulás. Minden cégnek kötelező az éves 5 000 Ft-os gazdasági kamarai hozzájárulás, a határideje minden évben március 31. Emellett vannak ágazati kamarák, amelyek szintén kötelezőek, ilyen például az építőipari kamarai hozzájárulás. A további szakmai kamarák nem kötelezőek, bizonyos esetekben viszont ajánlottak.
Számlázóprogram. Van ingyenes megoldás, de a bővebb funkciókért jellemzően havi vagy éves előfizetés jár.
Iparűzési adó. A székhely és a telephelyek szerinti önkormányzatnál keletkezik kötelezettség. A mértéke településenként eltér, ezért a székhely megválasztása nem csak logisztikai kérdés.
A rejtett tétel: a saját ideje
Ami sehol nem szerepel a kalkulátorokban. Az első hónapokban a bizonylatgyűjtés, a banki ügyintézés, a számlázási rendszer beállítása és a hatósági bejelentkezések összesen több napnyi munka.
Ezt kétféleképpen lehet fizetni: idővel vagy pénzzel. Egyik sem ingyenes, de a saját idő ára az induló vállalkozásnál rendszerint magasabb, mint amit egy könyvelői óradíj kitesz.
Hol lehet valóban spórolni, és hol nem éri meg
Ahol érdemes: az egyszerűsített cégeljárás szerződésmintával olcsóbb, mint az egyedi okirat, és a legtöbb induló cégnek tökéletesen elég. A székhelyszolgáltatásnál is van értelmes árverseny, amíg a szolgáltató valóban átveszi és továbbítja a hatósági leveleket.
Ahol nem: a könyvelésen. A legolcsóbb ajánlat rendszerint azért olcsó, mert kevesebb van benne: nincs benne az éves beszámoló, nincs benne a NAV-képviselet, és nincs mögötte helyettesítés. Az első év hibái pedig évekig visszaköszönnek, mert a nyitó adatokra épül minden későbbi év.
A másik hely, ahol a spórolás drága: az adózási mód megválasztása. Ha az induláskor rossz adónemet választ, az első teljes évben fizeti az árát, és a váltás határidőhöz kötött. Egy órányi tanácsadás itt jellemzően többet hoz, mint amennyibe kerül.
Egy reális számpélda
Nézzünk egy tipikus induló kft-t: egy tulajdonos, egy alkalmazott, havi 40-60 bizonylat, alanyi adómentesség nélkül.
Az induló, egyszeri tételek: ügyvédi munkadíj, hatósági díjak, székhely első időszaka, bankszámlanyitás. Ehhez jön a hárommilliós törzstőke, ami viszont a cégé marad.
Az első év folyó költsége: könyvelés jellemzően az 50–120 ezres havi sávban, bérszámfejtés fejenként 5 000 Ft-tól, éves beszámoló egyszeri díja, kamarai hozzájárulás, számlázóprogram, iparűzési adó.
A tanulság nem a pontos végösszeg, hanem az arány: a folyó költség az első tizenkét hónapban jellemzően többszöröse az alapítás egyszeri díjának. Aki csak az utóbbira tervez, az a harmadik hónapban szembesül a különbséggel.
Mit vigyen magával az első beszélgetésre?
Ha ajánlatot kér, ezekkel az adatokkal kap használhatót:
- Tervezett éves árbevétel és bérköltség.
- Várható havi bizonylatszám, tehát kimenő és bejövő számlák darabszáma.
- Lesz-e külföldi vevő vagy szállító.
- Hány fővel indul, és mikor.
Ennyiből már valós ajánlat készíthető, nem tól-ig szám.
Ha most tervezi az indulást, számoljuk végig együtt a konkrét számaival. Foglaljon egy 30 perces felmérést, és a végén tudni fogja, mennyi pénzt kell félretennie az első évre.
