A második cég általában nem stratégiai döntésnek indul. A régi mellé alapítanak egyet egy új tevékenységre, vesznek egy beszállítót, vagy a család másik tagja visz egy rokon profilú vállalkozást. Papíron két külön kft. A számlát is külön küldik. A cégvezető fejében viszont már egy cég: ugyanaz a cím, ugyanaz a döntéshozó, ugyanaz a pénz.
A számviteli törvény ezt a helyzetet néven nevezi. Ha az egyik vállalkozás anyavállalat, vizsgálni kell, kell-e összevont (konszolidált) éves beszámoló. Ez nem Big4-os luxus. A kérdés az, hogy a két (vagy tíz) cég együtt milyen képet mutat, mintha egyetlen vállalkozás lenne.
Ez a cikk azt mondja meg, mikor kell ezzel foglalkozni, mikor van mentesség, és hol szokott elcsúszni a dolog, mielőtt a könyvvizsgáló vagy a bank rákérdez.
A 2026-os értékhatárok tájékoztatók. A besorolást mindig a hatályos számviteli törvény és a konkrét tulajdonosi szerkezet dönti el.
Anyavállalat: ez a szó dönt, nem a „cégcsoport"
Konszolidált beszámolót az anyavállalat készít. Anyavállalat az, aki egy másik vállalkozás felett meghatározó befolyást gyakorol: szavazatok többsége, tisztségviselők kinevezésének joga, vagy olyan szerződéses viszony, ami a döntéseket nála tartja.
Itt van a leggyakoribb félreértés. Anyavállalat csak vállalkozás lehet, magánszemély nem. Ha Ön magánszemélyként tulajdonosa két kft-nek, a kettő testvércég: nincs köztük anya-leány viszony, és nincs konszolidációs kötelezettség sem. A mindennapi nyelvben „a cégeim", a számviteli törvényben két külön vállalkozás.
Az anyavállalat abban a pillanatban jön létre, amikor egy cég kerül a másik fölé: az egyik kft tulajdonrészt szerez a másikban, vagy holding kerül a kettő fölé. Ez gyakran nem is stratégiai lépés, hanem egy befektető, egy hitelező vagy egy generációváltás hozza magával.
Ezt azért kell kimondani, mert a mentességi küszöbök csak akkor számítanak, ha van anyavállalat. Aki azt hiszi, hogy „mi kicsik vagyunk, minket ez nem érint", először a befolyást nézze meg, nem a milliárdokat.
Két szabály, ami a küszöb előtt megfog
A 10 és 20 milliárdos határ messze van. Az a két szabály viszont, ami az anyavállalatot azonnal eléri, nem néz árbevételt.
Az anyavállalat egyszerűsített éves beszámolót nem készíthet. A számviteli törvény 9. § (3) bekezdése szerint a méretalapú könnyítés rá nem alkalmazható, akkor sem, ha a cég méretben bőven beleférne. Teljes éves beszámoló készül, kiegészítő melléklettel.
A konszolidálásba bevont leányvállalatnál kötelező a könyvvizsgálat. Rá a méretalapú mentesség (600 millió forint árbevétel és 50 fő) nem alkalmazható, mérettől függetlenül. Ha viszont az anyavállalat nem vonja be az összevont beszámolóba, a leányvállalat élhet a mentességgel.
Az anyavállalat saját könyvvizsgálati kötelezettsége 2026-tól megváltozott, és ezt érdemes pontosan tudni. A 2025-ös üzleti évig az anyavállalatnál minden esetben kötelező volt a könyvvizsgálat, árbevételtől és létszámtól függetlenül, mert a konszolidálásba bevont vállalkozás fogalmába (Szt. 3. § (2) 6. pont) az anyavállalat is beletartozott. A 2025. évi LIV. törvény ezen változtatott: a 2026-ban induló üzleti évektől az az anyavállalat, amely összevont éves beszámolót nem készít, ugyanúgy élhet a méretalapú mentességgel, mint bármelyik másik cég.
Két üzleti év, két különböző szabály. A 2025-ös beszámolónál a régi: ha egy anyavállalat könyvvizsgáló nélkül tette közzé, az hiányos, és pótolni kell. A 2026-os évtől azon múlik, készül-e konszolidált beszámoló.
A könyvvizsgálati kötelezettséget tartják be a legkevésbé. Sok anyavállalatnál egyszerűen nincs könyvvizsgáló, és a hiány évekig nem tűnik fel senkinek. Előfordul, hogy jelezzük a cégnek, hogy nála ez kötelező, és utána sem történik intézkedés. Aztán jön egy hitelkérelem, egy pályázati elszámolás vagy egy vevői átvilágítás, ahol a könyvvizsgálói záradék nélküli beszámoló azonnal látszik. Erről külön írás is szól: mikor kötelező a könyvvizsgálat 2026-ban.
A 2026-os mentességi küszöbök
Az anyavállalatnak konszolidált éves beszámolót kell készítenie, kivéve, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő évben a három mutató közül bármelyik kettő nem haladja meg:
- a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot,
- az átlagos létszám a 250 főt.
Ezek a megemelt, 2026-ban is irányadó határok. A háromból kettőnek kell a határ alatt maradnia, két éven át. Egyetlen jó év nem dönt, egyetlen mutató sem.
A kkv-s tulajdonos itt megnyugszik: 10 és 20 milliárd messze van. Gyakran igaza van. A csapda nem a küszöb. A csapda az, hogy a mutatókat a cégek konszolidálás előtti, összesített adataiból kell nézni. A csoporton belüli számlázást nem lehet kiszűrni. Két, egyenként 8 milliárdos árbevételű cég a mentesség vizsgálatánál 16, akkor is, ha a bevétel fele egymásnak megy. A „mi kicsik vagyunk" mondat így hamarabb dől meg, mint a tulajdonos hinné.
A létszám ugyanígy: két cég, 140 és 130 emberrel, együtt 270. A 250-es határ egy mutató. Ha a másik kettő is fölé megy, nincs mentesség.
Amit a küszöb nem old meg
A fölérendelt anya. Ha van egy külföldi vagy belföldi csúcsanya, aki maga készít konszolidált beszámolót, a közbenső magyar anya bizonyos feltételekkel mentesülhet. Ez nem automatikus, és a leányok adatait akkor is szolgáltatni kell a csúcsanyaknak. A magyar ügyvezető azt érzi, „nálunk nincs konszolidáció". A csoportnál van, és a határidő az övéké.
IFRS a csoportnál, magyar számvitel a leánynál. A külföldi anya IFRS szerint konszolidál. A magyar leány a számviteli törvény szerint készít egyedi beszámolót. A kettő között hídszámlatükör, átfordítás, gyakran SAP-export van. Ez nem a konszolidációs kötelezettség. Ez a heti munka. A SAP-könyvelés pont ezt a hidat viszi: a magyar NAV-bevallás és a csoportriport ugyanabból a rendszerből jön ki.
Kapcsolt ügyletek. Még ha konszolidált beszámoló nincs is, a csoporton belüli számlázás, a transzferár és a tagi kölcsön megmarad. A konszolidáció ezeket kiejtené. Mentesség mellett viszont ott maradnak az egyedi beszámolókban, és a nemzetközi adóoldal is rákérdez: ki irányít, honnan, milyen áron. Fontos különbség: a társasági adóban a kapcsoltság tágabb, mint a számvitelben. Ott a közös magánszemély tulajdonoson keresztül a testvércégek is kapcsoltak lehetnek, akkor is, ha anya-leány viszony nincs köztük.
A bank és a pályázat. A finanszírozó gyakran kér összevont képet akkor is, ha a törvény nem kötelez rá. A két cég külön mérlege szépen néz ki. Együtt már látszik a belső kölcsön és az, hogy az egyik a másikból él. Ezt jobb saját magának összerakni, mint a banki adatszolgáltatás éjszakáján.
Gyakorlati jelek, hogy itt az ideje ránézni
Nem kell megvárni a 10 milliárdot. Érdemes akkor leülni, amikor:
- az egyik cég tulajdonrészt szerez a másikban, vagy holding kerül a cégek fölé,
- a cégek egymásnak számláznak, eszközt, embert, irodát adnak,
- külföldi anya vagy leány került a képbe,
- a következő évben akvizíció, holdingba szervezés vagy investor due diligence van a naptárban,
- a könyvelő már „csoportként" beszél, a beszámoló viszont még egyedi.
Ezekből egy is elég ahhoz, hogy a kérdést feltegyék. A válasz lehet az, hogy mentesség van, és marad az egyedi beszámoló. Az is válasz. De legyen kimondott.
Mit nézünk meg egy felmérésen?
A könyvelés mellett itt a számviteli forma és a csoportkép a tét. Egy 30 perces beszélgetésen végig lehet venni:
- Ki gyakorol meghatározó befolyást, és milyen alapon (tulajdon, kinevezés, szerződés).
- A két utolsó lezárt év mérlegfőösszege, árbevétele, létszáma cégenként és összevontan.
- Van-e fölérendelt anya, aki már konszolidál, és milyen standard szerint (magyar vagy IFRS).
- A csoporton belüli forgalom, kölcsönök, osztalék: mi esne ki egy összevont képből.
- Van-e könyvvizsgáló az anyavállalatnál, és mely üzleti évtől áll fenn a kötelezettség.
- Kell-e SAP-híd vagy csak Excel, és ki adja le a csoportriportot.
A végén három kimenet szokott lenni: mentesség van, és dokumentáljuk; mentesség nincs, és fel kell készülni az összevont beszámolóra; vagy a törvényi küszöb alatt vagyunk, de a banknak / anyának akkor is kell egy összevont tábla.
Végül
A konszolidáció nem akkor kezdődik, amikor a könyvvizsgáló kimondja a szót. Akkor kezdődik, amikor a második céget ugyanaz az ember irányítja. A 10 és 20 milliárdos küszöb sok magyar kkv-t tényleg kivesz az összevont beszámoló alól. A beszámoló formáját viszont nem: az anyavállalat egyszerűsített éves beszámolót akkor sem készíthet, ha a konszolidáció alól mentesül.
Ha két vagy több cége van, és nem biztos benne, anyavállalat-e, foglaljon egy időpontot. Végigvesszük a befolyást és a két év mutatóit, és megmondjuk, kell-e összevont beszámoló, kell-e könyvvizsgáló, vagy elég az egyedi, jól dokumentált mentesség.
