számvitel kkv adózás

Könyvvizsgálati kötelezettség 2026: kinek kötelező, és mi változott?

A méretalapú mentesség 600 millió forint árbevételig és 50 főig szól, két év átlagában. 2026-tól az anyavállalatokra vonatkozó szabály megváltozott. Ki marad kötelezett?

Könyvvizsgálati kötelezettség 2026: kinek kötelező, és mi változott?

A könyvvizsgáló kérdése egyszer merül fel egy évben, és rendszerint későn: a beszámoló összeállításakor. Addigra az üzleti év lezárult, a számok megvannak, a döntés viszont már nem a mi kezünkben van. Az utolsó két év adatai döntik el.

A legtöbb kkv-nál a válasz a méreten múlik, és nemleges. Van azonban néhány eset, ahol a méret nem véd, és van egy csoport, ahol a szabály éppen idén változott meg. Ez a cikk ezt a hármat szedi szét.

Az értékhatárok tájékoztatók. A besorolást a hatályos számviteli törvény és a konkrét adatok döntik el.

A főszabály: kötelező, kivéve ha kicsi

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál a könyvvizsgálat főszabály szerint kötelező. A számviteli törvény ez alól ad méretalapú mentességet, két feltétellel, amelyeknek együtt kell teljesülniük:

  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az éves nettó árbevétel nem haladta meg a 600 millió forintot,
  • és ugyanezen két év átlagában az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

A 600 milliós határ 2025-től él, korábban 300 millió forint volt. Először a 2025-ben induló üzleti évről készített beszámolóra kellett alkalmazni.

Három hiba fordul elő rendszeresen ennél a számításnál.

A tavalyi év önmagában nem dönt. Két üzleti év átlagát kell nézni, nem a legutolsót. Egy kiugró év és egy gyenge év átlaga bőven a határ alatt maradhat, és fordítva is igaz.

Az „és" szó számít. Mindkét feltételnek teljesülnie kell. A 40 fős, 700 milliós cég nem mentesül azon az alapon, hogy a létszáma rendben van.

A töredékév átszámítandó. Ha az üzleti év rövidebb tizenkét hónapnál, az árbevételt éves szintre kell átszámítani. Egy hét hónapos első év így magasabb számot ad, mint amit a főkönyv mutat.

Akire a méret nem véd

A törvény több esetet nevesít, ahol a méretalapú mentesség nem alkalmazható. A kkv-knál ezek közül három fordul elő valóban:

A konszolidálásba bevont leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás. Ha az anyavállalat összevont éves beszámolót készít, és abba bevonja a céget, akkor annál a cégnél a könyvvizsgálat kötelező, akármilyen kicsi. Ha az anyavállalat nem vonja be, a leányvállalat élhet a mentességgel.

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. Itt a magyar árbevétel és létszám nem a mérce, a törvényben meghatározott kivételekkel.

A jelentős köztartozás. Ha a cégnek a mérlegfordulónapon 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van, a következő üzleti évben nem élhet a mentességgel (Szt. 155. § (5a)). Ez az a szabály, amiről a legtöbben nem tudnak: egy elhúzódó NAV-tartozás könyvvizsgálati kötelezettséget is hoz magával.

Emellett kötelező a könyvvizsgálat minden olyan esetben, amikor azt külön jogszabály előírja. Ez leggyakrabban engedélyköteles tevékenységeknél és bizonyos pályázati konstrukcióknál jön elő.

Ami 2026-tól változott: az anyavállalat

Ez az a pont, ahol érdemes megállni, mert a 2025-ös és a 2026-os üzleti évre két különböző szabály vonatkozik.

A 2025-ös üzleti évig az anyavállalatnál a könyvvizsgálat minden esetben kötelező volt, árbevételtől és létszámtól függetlenül. Az indoka technikai: a méretalapú mentességgel a konszolidálásba bevont vállalkozás nem élhet, a konszolidálásba bevont vállalkozás fogalmába (Szt. 3. § (2) 6. pont) pedig az anyavállalat is beletartozott, akkor is, ha összevont beszámolót a küszöbök miatt nem kellett készítenie.

A 2025. évi LIV. törvény ezen változtatott. A 2026-ban induló üzleti évektől az az anyavállalat, amely összevont éves beszámolót nem készít, ugyanúgy élhet a méretalapú mentességgel, mint bármelyik másik cég. Ha viszont készít konszolidált beszámolót, a könyvvizsgálat nála is kötelező marad.

Két dolog nem változott, és ezek okozzák a legtöbb meglepetést.

Az egyik: az anyavállalat egyszerűsített éves beszámolót továbbra sem készíthet. A számviteli törvény 9. § (3) bekezdése szerint a méretalapú könnyítés rá nem alkalmazható, akkor sem, ha méretben bőven beleférne. A könyvvizsgáló tehát elmaradhat, a teljes éves beszámoló kiegészítő melléklettel viszont marad.

A másik: a konszolidálásba ténylegesen bevont leányvállalatnál a könyvvizsgálat továbbra is kötelező, mérettől függetlenül.

Kiből lesz egyáltalán anyavállalat?

Itt van a leggyakoribb félreértés, és sok fölösleges ijedelem forrása. Anyavállalat csak vállalkozás lehet, magánszemély nem. Két kft, amelynek ugyanaz a magánszemély a tulajdonosa, testvércég: nincs köztük anya-leány viszony, és emiatt konszolidációs kötelezettség sem keletkezik.

Az anyavállalat akkor jön létre, amikor egy cég kerül a másik fölé: az egyik kft tulajdonrészt szerez a másikban, vagy holding kerül a kettő fölé. A részletekről, a mentességi küszöbökről és arról, mikor kell összevont beszámoló, külön írásunk szól.

Ha kiderül, hogy elmaradt

Ez nem elméleti kérdés. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2026 tavaszán mintegy 3 200 céget keresett meg közvetlenül, mert a nyilvánosan elérhető beszámolójukból hiányzott a könyvvizsgálói jelentés, miközben a törvény szerint kötelezettek voltak.

Az érintett cégek 15 napot kaptak arra, hogy megküldjék a meglévő jelentést, jelezzék, ha mégsem voltak kötelezettek, vagy megállapodjanak egy könyvvizsgálóval a pótlásról. Aki nem intézkedik, annál a kamara törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a cégbíróságnál.

A tapasztalatunk az, hogy ezt a kötelezettséget tartják be a legkevésbé. Sok cégnél egyszerűen nincs könyvvizsgáló, és a hiány évekig nem tűnik fel senkinek. Előfordul, hogy jelezzük a cégnek, hogy nála kötelező, és utána sem történik intézkedés. Aztán jön egy hitelkérelem, egy pályázati elszámolás vagy egy vevői átvilágítás, ahol a könyvvizsgálói záradék nélküli beszámoló azonnal látszik.

Pótolni lehet. Az utólagos könyvvizsgálat viszont drágább és lassabb, mint az, amelyik a lezárással együtt fut. És van egy harmadik ára is: a könyvvizsgáló utólag a legtöbbször csak korlátozó záradékkal tudja kiadni a jelentést. Vannak év végi tételek, amelyeket később már nem lehet ellenőrizni. Ilyen az év végi leltár: a könyvvizsgálónak részt kell vennie a leltározáson, és dokumentálnia kell, amit ott látott. Ha nem volt ott, ezt utólag nem pótolhatja, és ez a jelentésben már korlátozó záradékot jelent.

Mit nézünk meg egy felmérésen?

A kérdés röviden eldönthető. Amit végigveszünk:

  1. Az elmúlt két lezárt üzleti év nettó árbevétele és átlagos létszáma, éves szintre átszámítva.
  2. Van-e a cég fölött vagy alatt másik cég, és ki gyakorol meghatározó befolyást.
  3. Készül-e valahol összevont éves beszámoló, amelybe a céget bevonják.
  4. Előírja-e külön jogszabály vagy egy pályázati szerződés a könyvvizsgálatot.
  5. A korábbi évek beszámolói: van-e olyan év, ahol kötelező lett volna, és hiányzik.

A könyvelés mellett ez az a kérdés, amit érdemes az üzleti év közben feltenni, nem a beszámoló határidejének hetében.

Végül

A 600 millió forintos határ a legtöbb magyar kkv-t valóban kiveszi a könyvvizsgálati kötelezettség alól. Két csoportnál viszont nem a méret dönt: a konszolidálásba bevont leányvállalatnál, és 2026-tól annál az anyavállalatnál, amely összevont beszámolót készít.

Ha nem biztos benne, melyik csoportba tartozik, foglaljon egy ingyenes, 15 perces ismerkedő hívást. Megnézzük, tudunk-e segíteni, és ha igen, személyre szabott árajánlatot küldünk. Az árajánlat után átnézzük a két év adatait és a tulajdonosi szerkezetet, és megmondjuk, kell-e könyvvizsgáló, és melyik üzleti évtől.