Egy dubaji cég 10 000 forintért ad el egy online videókurzust egy budapesti vevőnek. A számlán nincs áfa, a cég mégis 2 126 forint magyar áfával tartozik, és ha ezt nem építette be az árba, a saját bevételéből fizeti meg.
Az ok egyszerű: magánszemély vevőnél az elektronikus szolgáltatás áfája abban az országban esedékes, ahol a vevő lakik. A cég székhelye ezen nem változtat. Ez a cikk azt szedi össze, mikor érinti ez az Egyesült Arab Emírségekben (EAE) bejegyzett céget, mennyibe kerül, ha kimarad, és mit kell rendbe tenni az első eladás előtt.
Az összegek és a példák tájékoztató jellegűek, a 2026. októberi szabályokat követik. A konkrét esetet a szolgáltatás tartalma, a cég tényleges működése és a hatályos áfaszabályok döntik el.
Az áfa a vevőt követi, nem a céget
Az előre felvett videókhoz automatikusan, minimális emberi közreműködéssel adott hozzáférés áfaszempontból elektronikus úton nyújtott szolgáltatás. Ide tartozik az online kurzus, a videótár, az előfizetéses tagság és a letölthető digitális tananyag, akkor is, ha a weboldal „digitális termékként” árulja. Mindegy, hogy egyszeri díjért vagy havi előfizetésért.
Ha a vevő magánszemély, a teljesítés helye az a tagállam, ahol él (Áfa tv. 45/A. §, az uniós héairányelv 58. cikke). A törvény a filmet és a távoktatást külön is megnevezi. A magyar vevőnél a teljesítés helye Magyarország, az osztrák vevőnél Ausztria. Az állampolgárság nem számít, a lakóhely igen.
Ebből három dolog következik:
- Az adó 27%. Magyarországon az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásra nincs kedvezményes kulcs; az 5%-os könyvkulcs csak a nyomtatott és a fizikai adathordozón kapható könyvre vonatkozik. Más tagállam vevőjénél az ottani kulcs érvényes.
- Nincs értékhatár. A 10 000 eurós uniós könnyítés és a 2025 óta választható uniós kisvállalkozói mentesség csak az EU-ban letelepedett vállalkozásnak jár. Az EAE-cégnél már az első eladás adóköteles.
- Az adót a cég fizeti meg, nem a vevő. Az EAE-ban kiállított, áfa nélküli számla ezen nem változtat.
Ha a kurzust élőben, oktatóval tartják, az nem elektronikus szolgáltatás, a teljesítés helye viszont 2025 óta ott is a vevő lakóhelye. A felvett és az élő részt is tartalmazó csomagot külön kell minősíteni.
Mennyibe kerül, ha kimarad?
Ha az áfa nem volt az árban, a beszedett összeget áfát is tartalmazó árnak tekintik. 27%-os kulcsnál ez a bevétel 21,26%-a, az áfatörvény maga is ezzel az aránnyal számol. A magánszemély vevőre utólag nem lehet áthárítani.
A magyar vevők utáni áfánál erre jönnek az adózás rendjéről szóló törvény szankciói:
| Tétel | Mértéke |
|---|---|
| Adóbírság | az adóhiány 50%-a; bevétel eltitkolásánál vagy hamis bizonylatnál 200%-a, és ez nem mérsékelhető |
| Késedelmi pótlék | naponta a jegybanki alapkamat + 5 százalékpont 365-öd része; a 2026. augusztus 26. óta érvényes 5,50%-os alapkamattal évi 10,5% |
| Mulasztási bírság | cégnél legfeljebb 1 millió forint, ha adószám nélkül végez adóköteles tevékenységet; az elmaradt bevallásért felszólítás után 200 ezer, majd 500 ezer forint |
| Elévülés | 5 év, annak az évnek a végétől, amikor a bevallást be kellett volna adni |
Egy kitalált példa: a cég két év alatt 20 millió forint bevételt ér el magyar vevőktől, áfa nélkül. Az adóhiány 4,25 millió forint, az 50%-os adóbírság további 2,13 millió, és ehhez jön a késedelmi pótlék. Ha ugyanez az áfa az indulás előtt bekerül az árba, a vevő fizeti meg, és a cégnek csak be kell vallania.
Egy kevésbé ismert szabály: az egyablakos rendszerbe (OSS) utólag, visszamenőleg nem lehet belépni. A rendszer a regisztrációtól használható. A korábbi időszakot Magyarországon általános áfaregisztrációval és pénzügyi képviselővel kell rendezni, a többi tagállamban pedig, ahol vevő volt, ott külön regisztrációval, az ottani szabályok szerint.
Miért látja ezt a NAV?
A fizetések nyomot hagynak. 2024 óta az uniós pénzforgalmi szolgáltatók (bankok, kártyatársaságok, fizetési szolgáltatók) adatot adnak az adóhatóságnak, ha egy kedvezményezett negyedévente több mint 25 határon átnyúló fizetést kap. Az adatok egy közös uniós adatbázisba, a CESOP-ba kerülnek. A magyar vevők kártyás és banki fizetései egy EAE-beli cégnek így összesítve megjelennek: a kedvezményezett és a befizetések, a vevő neve nélkül.
Az EAE is egyre több adatot cserél. A pénzügyi számlák automatikus adatcseréjét (CRS) 2017 óta alkalmazza. 2025-ben aláírta a kriptoeszközökre vonatkozó (CARF) és a bővített CRS-megállapodást is: a 2027-es adatok cseréje 2028-ban indul. 2026 februárjában pedig az OECD-vel kötött újabb együttműködési megállapodást, amely az OECD-standardokhoz való igazodást erősíti.
Ezek a megállapodások jövedelem- és vagyonadatokról szólnak, áfabehajtási jogsegélyt nem teremtenek. Az áfánál a láthatóságot a CESOP adja. Úgy látjuk, idő kérdése, mikor kerül egy-egy ilyen ügylet valamelyik uniós adóhatóság asztalára, és akkor az elévülési időn belüli összes negyedév nyitva van.
A megoldás: egy regisztráció, negyedévente egy bevallás
Az EU-n kívüli vállalkozásoknak erre a nem uniós egyablakos rendszer (nem uniós OSS) szolgál. A cég egyetlen, általa választott tagállamban jelentkezik be, akár Magyarországon, és ott vallja be és fizeti meg az összes uniós magánszemély vevője után az áfát, országonkénti bontásban. Az adót a NAV továbbítja a többi tagállamnak.
Ami ebben jó hír:
- Nem kell előtte magyar adószám. A NAV az OSS-bejelentés alapján veszi nyilvántartásba, és EU-val kezdődő, nem uniós azonosítót ad.
- Nem kell pénzügyi képviselő. OSS nélkül egy EAE-cégnek Magyarországon kötelező volna, a nem uniós OSS miatt nem az.
- Csak magyar vevőkkel is választható. Nem kell hozzá több ország.
- Negyedévente egy bevallás. A határidő a negyedévet követő hónap utolsó napja (január 31., április 30., július 31., október 31.), a befizetésé ugyanez, magyar regisztrációnál forintban.
És ami kötelezettség:
- Ha a cég az OSS-t választja, az összes ide tartozó szolgáltatására alkalmaznia kell.
- Ha egy negyedévben nincs eladás, nullás bevallást kell beadni. Két év nullás bevallás után a NAV kivezeti a rendszerből. Ez nem jár eltiltással: ha a cég újra értékesít, visszaléphet.
- Ha viszont a cég három egymást követő negyedévben a felszólítás után 10 napon belül sem adja be a bevallást, két évre kizárják az összes különös rendszerből. Ilyenkor minden tagállamban külön kell rendeznie az áfát.
- Az OSS-nyilvántartást az ügylet évének végétől tíz évig meg kell őrizni.
- Az OSS-bevallásban nem lehet levonni a beszerzések áfáját. A magyar beszerzési áfát külön visszatérítési eljárásban lehet visszakérni, és ehhez nem kell viszonossági megállapodás az EAE-vel.
Hét teendő az első eladás előtt
- Minősítse a szolgáltatást. Pontosan mihez, és hogyan kap hozzáférést a vevő? Ha alkalmazásboltban vagy kurzusplatformon keresztül értékesít, nézze meg, ki a szolgáltató áfaszempontból. A 282/2011/EU végrehajtási rendelet 9a. cikke szerint a platformot kell szolgáltatónak tekinteni, ha ő engedélyezi a vevő terhelését vagy ő szabja meg az általános feltételeket. A kártyás fizetést intéző szolgáltató önmagában nem ilyen.
- Rögzítse, hol születnek a döntések. Ha a cég központi üzletvezetési döntéseit ténylegesen Magyarországon hozzák, a cég nem minősül EU-n kívül letelepedettnek, és a nem uniós OSS nem alkalmazható. Erről lent bővebben.
- Válasszon tagállamot, és regisztráljon. Magyarországon a NAV OSS-portálján, a „Nem EU-s séma” menüpontban, e-mail-címmel és jelszóval. A fiók megnyitása még nem regisztráció: belépés után külön kell elindítani. Meg kell adni a cég adatait, a bankszámlát, a kapcsolattartót, a tevékenység kezdőnapját, és nyilatkozni kell arról, hogy a cég nincs letelepedve az EU-ban. A NAV az általános, 30 napos ügyintézési határidőn belül dönt.
- Tisztázza a kezdőnapot. Főszabály szerint a cég a bejelentést követő naptári negyedév első napjától alkalmazhatja az OSS-t. Ha korábban kezd el értékesíteni, az első eladástól is használhatja, feltéve, hogy ezt legkésőbb az első eladást követő hónap 10. napjáig bejelenti. A regisztrációt ezért az indulás előtt érdemes előkészíteni.
- Döntse el, mivel igazolja a vevő országát. Két, egymásnak nem ellentmondó bizonyíték kell, például a számlázási cím, az IP-cím vagy a bankkártya kibocsátó országa. Az egy bizonyítékkal beérő könnyítés csak az EU-ban letelepedett cégeknek jár. Azt is rögzíteni kell, hogyan választja külön a rendszer a céges vevőket, mert az ő vásárlásaik nem tartoznak az OSS-be.
- Állítsa be a fizetési oldalt és a bizonylatolást. A webshop a vevő országának áfakulcsát számítsa fel. Magyar OSS-regisztrációnál a bizonylatolásra a magyar áfatörvény az irányadó. A NAV tájékoztatója szerint magyar magánszemély vevőnek elég nyugtát adni, ha a teljesítésig kifizeti a teljes árat, és nem kér számlát. Ha a cég mégis számlát állít ki magyar vevőnek, arról online számlaadatot kell szolgáltatni; a más tagállambeli vevők OSS-es eladásairól nem kell. Hogy egy magyar adószám nélküli cég milyen formában adja a nyugtát, és hogyan teljesíti az adatszolgáltatást, azt indulás előtt a NAV-val tisztázni kell.
- Jelölje ki, ki csinálja. Valakinek országonként vezetnie kell az eladásokat és a fizetendő áfát, negyedévente el kell készítenie a bevallást, és határidőre be kell fizetnie az adót.
Ha a céget valójában Magyarországról vezetik
Ez a kockázat már a tulajdonosig ér. Az áfatörvény a székhelyet oda teszi, ahol a központi ügyvezetés van. Ha a dubaji céget ténylegesen Magyarországról irányítják, a cég áfaszempontból itthon letelepedett vállalkozás: a nem uniós OSS nem jár neki, és belföldi cégként kell áfáznia. A társasági adónál hasonló a kockázat. A magyar–emirátusi egyezmény a bejegyzés helyét tekinti döntőnek, de a magyarországi üzletvezetési hely telephelynek számít, és az oda tartozó nyereséget Magyarország adóztathatja. Nagyobb összegű, tudatos adóelkerülésnél a költségvetési csalás büntetőjogi kockázata is fennáll.
Ebben a témában van egy magyar vonatkozású uniós ítélet is. A WebMindLicenses-ügyben (C-419/14, 2015) egy magyar cég egy interaktív audiovizuális szolgáltatást nyújtó honlap know-how-ját adta licencbe egy madeirai cégnek, ahol alacsonyabb volt az áfa. Az Európai Unió Bírósága azt mondta: egy külföldi cég bevonásából önmagában nem következik visszaélés, de meg kell vizsgálni, valódi-e a jelenléte. Van-e helyisége, személyzete és eszköze, és a saját nevében, saját kockázatára dolgozik-e. Az ügy két uniós ország között játszott, a mérce viszont egy dubaji cégnél is ugyanez. A tanulság egy induló cégnek: dokumentálja, ki a tényleges szolgáltató, és hol működik valójában a cég.
A dubaji cég többi magyar vonatkozásáról (illetőség, kettős adóztatás, a free zone feltételei) a nemzetközi adótanácsadás oldalán írunk. A külföldi cég magyar áfaregisztrációjának egy másik esetét, a rendezvényes értékesítést ebben a cikkben mutatjuk be.
Végül
Tudjuk, hogy a piacon sokan másként kezelik ezeket az eladásokat. A szabályos út viszont ez, és indulás előtt a legolcsóbb: egy regisztráció, negyedévente egy bevallás, és az áfa egy sor az árban. Ha kimarad, ugyanezt az összeget később kell megfizetni, bírsággal és pótlékkal együtt, a cég saját eredményéből.
Ha online kurzust, videótárat vagy előfizetést indítana EAE-beli cégből, foglaljon egy ingyenes, 15 perces ismerkedő hívást. Megnézzük, tudunk-e segíteni, és ha igen, személyre szabott árajánlatot küldünk. Az indulás előtt átnézzük a szolgáltatás minősítését és a cég működését, elvégezzük a NAV-os OSS-regisztrációt, és ha kéri, a negyedéves bevallásokat is.
Hivatalos források, ha mélyebbre ásna:
