A befektetői prospektus 9 százalékot ír. A magyar leányvállalat ügyvezetője viszont három adót fizet két különböző alapon, és a NAV 2026-os ellenőrzési terve név szerint nevezi meg a cégcsoportokat: egy csoport magyar leányvállalatait egyszerre értékeli, a veszteséges gyártót és a disztribútort külön keresi, és a transzferár-adatszolgáltatást elmulasztókat kiemelten.
Ez a cikk annak a magyar cégnek szól, amely egy csoport tagja. Mindegy, hogy az anyavállalat Münchenben, Dubajban vagy Delaware-ben ül, vagy egy magyar tulajdonos tett külföldi holdingot a cége fölé. Hat kérdést szedtünk össze, amelyet a NAV 2026-ban feltesz, és két számot, amely idén változott.
Az összegek és határidők a 2026-ban hatályos szabályok szerint, tájékoztató jelleggel szerepelnek. Az egyes ügyet a társasági adóról szóló törvény, az adózás rendje és a vonatkozó egyezmény dönti el.
Kilenc százalék a plakáton
A társasági adó mértéke 9 százalék. Erre jön a helyi iparűzési adó, legfeljebb 2 százalék, de nem a nyereségre, hanem az árbevételből az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítésekkel csökkentett összegre. És jön az innovációs járulék, 0,3 százalék ugyanerre az alapra, amely alól a mikro- és kisvállalkozás mentes, a külföldi cég magyarországi fióktelepe viszont nem.
Egy példa. A cég árbevételének 10 százaléka a nyereség, az iparűzési adó alapja az árbevétel 40 százaléka. Az iparűzési adó ekkor az árbevétel 0,8 százaléka, ami a nyereség 8 százaléka. Az innovációs járulék a nyereség 1,2 százaléka. A 9 százalék társasági adóval együtt a nyereség 18 százaléka megy el. Alacsony árréssel dolgozó disztribútornál és bérgyártónál ez az arány még rosszabb.
Aki a csoportnál 9 százalékkal tervezett, annak ez az első kellemetlen beszélgetés. Nem az utolsó.
Hat kérdés, amit a NAV feltesz
1. Be van jelentve a kapcsolt vállalkozás?
Az első kapcsolt vállalkozással kötött szerződés után 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak a partner nevét, székhelyét és adószámát. A megszűnést ugyanígy. A mulasztás önmagában 1 millió forintig bírságolható. Ennél nagyobb baj, hogy a bejelentés hiánya az első jel a revizornak, hogy a transzferárral sem foglalkozott senki.
2. Megvan a transzferár-nyilvántartás, és jó küszöbbel számolt?
Ez az egyik szám, amely 2026-ra változott. A 2026-ban induló adóévtől a transzferár-nyilvántartás alól a 150 millió forintot meg nem haladó szokásos piaci értékű ügylet mentesül, korábban 100 millió volt. A csoportszintű nyilvántartás, a master file, 500 millió forint kapcsolt ügyleti érték alatt nem kötelező. Az adatszolgáltatást a társaságiadó-bevallásban ugyanezzel a 150 milliós küszöbbel kell teljesíteni.
A bírság ügyletenként 5 millió forint, ismételt mulasztásnál 10 millió. 2025-ben a NAV 378 transzferár-vizsgálatot zárt le, ezek 82 százaléka megállapítással végződött, és 25,2 milliárd forinttal növelte a társaságiadó-alapokat. A 2026-os terv külön nevesíti a csoporton belüli hiteleket, az immateriális javakat érintő ügyleteket, és a tartósan veszteséges vagy alig nyereséges gyártót és disztribútort.
3. Érinti a globális minimumadó, és bejelentkezett?
A második változó szám. A globális minimumadó azokat a csoportokat érinti, amelyek konszolidált árbevétele a megelőző négy évből legalább kettőben elérte a 750 millió eurót. Ha a csoport ilyen, a magyar leánynak akkor is dolga van, ha végül nem fizet: a bejelentést minden évben meg kell tenni, az adóév végét követő második hónap utolsó napjáig. A 2025-ös évre ez 2026. március 2. volt. Az első bevallás és a GloBE-adatszolgáltatás a 2024-es évre 2026. június 30-án volt esedékes, a 2025-ös év előlegét 2026. november 20-ig kell bevallani és megfizetni.
A bejelentés elmulasztása 5 millió forintba kerül, és a be nem jelentett csoporttag bevallást sem tud beadni. A NAV 2026-os terve a 2025-ös lefedett adók ellenőrzését is nevesíti.
4. Be van jelentve a részesedés?
Ha a magyar cég részesedést szerez egy másik társaságban, a szerzést követő 75 napon belül bejelentheti a NAV-nál. Ha bejelenti, és legalább egy évig folyamatosan tartja, a részesedés eladásának nyeresége mentes a társasági adó alól. Ha nem jelenti be, a mentesség elveszett, és utólag nem pótolható. Ez a legolcsóbb kedvezmény a magyar adórendszerben, és a leggyakrabban elfelejtett.
Ide tartozik, amiért Magyarország holdinghelyszínként népszerű: külföldi társaságnak fizetett osztalékra, kamatra és jogdíjra nincs forrásadó.
5. Honnan irányítják ténylegesen a céget?
Ha egy külföldi cég tényleges üzletvezetése Magyarországon van, magyar adóügyi illetőségű lesz. Erről a nemzetközi adótanácsadás oldalunkon külön írunk. Itt két következményt teszünk mellé.
Az egyik az exit tax. Ha egy magyar cég az üzletvezetés helyét vagy az eszközeit magyar telephely nélkül külföldre viszi, a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözete adóalap lesz, meghatározott esetekben öt részletben fizethető. Az elköltöztetett cég tehát nem ingyen költözik.
A másik az egyezmény. A magyar–emirátusi egyezmény például a kettős illetőségű társaságnál nem a tényleges üzletvezetés helyét, hanem a bejegyzés helyét tekinti döntőnek. Ez ritka, és nem minden egyezmény így működik. Aki egy dubaji struktúrát a német szabályok logikájával épít, rossz kérdésre kap jó választ.
6. Van külföldi leánya, ami átmegy az EKT-teszten?
Ha a magyar cég egyedül vagy kapcsolt vállalkozásaival együtt több mint 50 százalékot tart egy külföldi társaságban, és az a társaság ténylegesen kevesebb adót fizet, mint a magyar 9 százalék fele, ellenőrzött külföldi társaságnak (EKT) minősülhet. Ekkor a fel nem osztott nyeresége a magyar cég adóalapjába kerülhet, kivéve, ha valódi gazdasági tevékenység áll mögötte.
Az egyezmény szerinti 0 százalékos forrásadó és az EKT-teszt két különböző kérdés. Egy emirátusi leányvállalat osztaléka egyezmény szerint forrásadómentesen érkezhet, miközben a magyar anyánál a 4,5 százalékos teszt külön lefut. A tapasztalatunk az, hogy a struktúrák ezen a ponton dőlnek el, nem a bejegyzésnél.
Amerikai anya, magyar leány
- január 1. óta nincs hatályos egyezmény Magyarország és az Egyesült Államok között. Az amerikai forrású osztalékot 30 százalékos amerikai forrásadó terheli, a magyar fél a belső szabályok szerint számíthatja be a külföldön megfizetett adót. A magyar cégtől az amerikai anyának fizetett osztalékon továbbra sincs magyar forrásadó. Az új egyezményről 2025 októbere óta tárgyalnak, aláírt szöveg nincs. Aki amerikai csoportban az egyezményes kulcsokkal tervez, 2024-es tervvel dolgozik.
Fióktelep vagy kft?
A külföldi befektető két formában lehet jelen. A kft-hez 3 millió forint törzstőke kell, a felelősség a tőkére korlátozott, a bejegyzés napok kérdése. A fióktelepnek nincs tőkeminimuma, viszont az anyavállalat egyetemlegesen felel érte, teljes magyar könyvvezetést és beszámolót igényel, és a könyvvizsgálat főszabályként kötelező. Az innovációs járulékot 2022 óta a fióktelep is fizeti, sok régebbi útmutató még az ellenkezőjét írja.
Mit nézünk meg egy átvilágításon
Csoporttag cégnél a nemzetközi adótanácsadás első lépése egy lista, nem egy javaslat:
- A kapcsolt vállalkozások bejelentései és a 15 napos határidők.
- A kapcsolt ügyletek értéke a 150 milliós és az 500 milliós küszöbhöz mérve, és a nyilvántartás állapota.
- A csoport konszolidált árbevétele a 750 millió eurós határhoz képest, és a GloBE-bejelentés státusza.
- A részesedések bejelentése és a tartási idő.
- Az üzletvezetés tényleges helye, és a vonatkozó egyezmény illetőségi szabálya.
- A külföldi leányvállalatok EKT-tesztje.
A csoport számviteli oldaláról, az összevont beszámoló küszöbeiről és az anyavállalati könyvvizsgálatról külön cikk szól.
Végül
A magyar leányvállalat adóterhe a nyereség mintegy 18 százaléka a példánkban, nem 9. A NAV 2026-ban a csoportokat egyben nézi, és a transzferár-adatszolgáltatást elmulasztókat külön. A két idén változott szám, a 150 millió forintos küszöb és a GloBE-határidők, két olyan pont, ahol tavalyi tudással hibázni lehet.
Ha a cége egy csoport tagja, és a hat kérdésből bármelyikre nem tudja fejből a választ, foglaljon egy ingyenes, 15 perces ismerkedő hívást. Megnézzük, tudunk-e segíteni, és ha igen, személyre szabott árajánlatot küldünk.
